az uszodák esete

van az a helyzet, amitől kiakadok - jójó, ezt nem olyan nehéz elérni, mert eléggé nem értem a világot, hogy miért nem úgy működik, miért nem úgy működtetjük, hogy a lehető legkényelmesebb legyen számunkra.
újra vettem bérletet a komjádi uszodába, no még márciusban, mert szeretek úszni. húsvét után megyek, és kiderült, hogy a kinti 50 méteres medence nem működik. eltelt még 2-3 hét, hetente telefonáltam, hogy mikor lehet végre úszni, mertugyehát bérletem van, és szeretnék. a 25 méteres sátoros működik mondták. háááát... egyszer kipróbáltam és sok(k) volt; annyian voltunk, no meg rövid is! szóval újra hívtam őket, hogy mi van. kiderült, hogy csőtörés van, és csak pünkösdre lesz meg. ekkor berágtam.
átnyergeltem a sportusziba a margitszigetre. viszont ebben a megoldásban meg az a rossz, hogy be kell gyalogolni a szigetre a jászairól, mert a villamos még mindig nem áll meg. na, de vettünk egy kollégámmal közös bérletet, hogy akkor most hajrá felkészülés a balaton-átúszóra. működik.
igen ám, és látom, hogy ugyanolyan a két bérlet. jé, mondom, ugyanaz az üzemeltető, így lehet, hogy kompatibilis?
újabb telefon a komjádiba, hogy hogy állnak (jóval pünköst után járunk!)? nos, ez nem lesz kész júliusig (igazán érdekelne, hogy milyen csőtörés ez, ami az uszodát használaton kívül tartja nyáron és csődbe viszi?), viszont azt a választ kaptam, hogy a bérlet érvényes a sportba. HÚdeJÓ gondoltam, végre ez könnyedén megy majd itt a 21. században. hát, nem. ugyanis az informatikai rendszereket nem sikerült összehangolniuk, bár ugyanolyan színű, formájú, vonalkódú bérletet használ a két uszoda.ugyanazt a rendszert.most reggelenként az őrön keresztül jutok be a sportuszodába, aki egy darab papírra írja fel a kódomat (mindig más őr, mindig más papírra) - csak azt nem tudjuk, hogy hanyadik alkalomnál járok. szeretném tudni, hogy lesz ebből elszámolás, én ugyanis nem számolom az alkalmakat.
na, mindegy. az azért kissé bosszant, hogy ha valamit lehetne működtetni esetleg jól (még vis maoir helyzet esetén is!), akkor azt miért működtetjük szarul??

hát, így élünk mink itt a Balkánon!

"sport, szex és barátok"

legutóbb egy idősbb barátom az FB-n kérdezte mit tegyen a stresz (és depi) ellen!? amire azt bírtam visszaírni, hogy "sport, szex és barátok" a kulcs. próbált alkudozni a sorrendet illetően, hogy biztos ebben a sorrendben értem-e, de ezt ráhagytam, mert hát az tényleg lehet tetszőleges, ami fontos viszont, hogy tegyen az ember a testi-lelki egészségéért - és talán ezt a hármast úgy töltheti fel, ahogyan neki a leginkább megfelel!
fontos, hogy legyen benne lazítás, levezetés, de egyben energetizáló tevékenység is, persze ennek az aránya is függ a személyiségünktől, de azt hiszem a legjobb arcát mindenki akkor mutatja, ha megvan az egészséges egyensúly -- persze ehhez nagyon kell tudnunk a saját szükségleteinket és jól kell detektálni a saját érzéseinket, és akkor még ott van a környezetünk, akik ugyanezt keresik, és hogy ebből hogy lesz egyensúly? hát leginkább úgy, hogy sokat beszélgetünk egymással arról, hogy valójában mit szeretnénk, mi jó nekünk és nyitottan fordulunk a másik, a mások igényei felé is, és megtaláljuk a leginkább hozzánk illő embereket!

..csak elkezdeni nehéz..

békesség

ez lett a mottónk :) s így telt az elmúlt két nap...

Börzsöny. Királyrét. Ázunk az esőben a napernyő alatt. Almapálesz. Párában a hegyre (inkább domb). Magas-Tax. Íjászkodás. Énekszó. Turistaház. 864m. Napsütötte reggeli. Csóványos. Tériszony. Haladunk. Csepeg. Uzsi. Királyrét. EP.

Békesség. Csak a madarak csiviteltek ezerrel...
Tavasz van.

majális - programajánló

Végre itt van Május elseje! A munka ünnepe - ezen még mindig jól szórakozom, hogy ezt munka nélkül ünnepeljünk, nem pedig munkával!! jójó, persze hogy nem bánom, csak szórakoztat ez a paradoxon, na! lassan több évtizede.

A helyzet az, hogy azért ma reggel óta ügyintézek (bank, rendelések, társasági logisztika stb.- ez is munka, sztem, bár biztos ezt nem ide sorolja az ILO, mindegy. avagy mindEGY.) - mire nem jó ez az online világ vs. mire jó ez az online világ!? :-D ezt soha nem fogom tudni elmagyarázni egy külföldinek ;))
(látható hogy munka stressz nélkül a hangulatom is jobb, a nyelvi szösszeneteimről ne is beszéljek - szól a zene, újrahangoltam a rádiót! ;)

nos, úgy állok (hozzá a mai napomhoz), hogy mindjárt elmegyek futni/edzeni, ha már bevállaltam azt a váltófutást a transparencínek, két hét múlva lesz, mert hát szép, szép, hogy a részvétel a fontos, de hogy rám várjanak... viszont megvan a szlogenem (mondhatán persze, h kifogás, de azÚgy béna) is: "Ha lassabban futok, akkor tovább látjá/tok rajtam az üzenetet/pólót: Tiszta verseny!" persze a hangsúly sokféle lehet (úgyis mindig minden azon -is- múlik) :)
Nem rossz - egy hosszan elnyúló, apró kockákból behúzódó élő hirdetés leszek... jóNegyvenpercenát.... ez szép!!..... mint egy világoskék felhő... (na, pont ezért csinálom!)

Aztán adok a vizuális kultúrának és az emlékezésnek is - ha már- , mert már hiányzik egy jó kis gondolatébresztő baráti kiállítás nézegetés. Ernst múzeum: Vérité exposée - az emlékezetről. Jól megpszichologizálva - je!
Este pedig hogy nehogy kimaradjon a majális, meg az eszmék, LMPiknikezek egyet a Gödörnél (inkább mint takarítani! sicc!) , úgysem éltem még a 68-as diákmozgalmak idején, legalább meghallgatom, hogy mint mond a szépítő emlékezet így 41 év távlatából... most látom, hogy lesz itt összefüggés is az előző programmal - na ez már most érdekes. ha meg mégsem, akkor úgyis megtalálom az ívet, de legalább lazulás lesz.

Ha mindez nem jönne össze, akkor pedig ajánlom magamnak, hogy végre olvassak egy jó nagyot! Valamelyik nap elkezdtem Háy új novelláskötetét (is), Egymáshoz tartozók, szórakoztató kis családi történetek... aztán lehet idézgetni a sajátokat egy pohár bor mellett!

a holnap pedig szintén sok mindent tartogat.

dunántúli bóklászások

egy nagyon jó tavaszi héten vagyok túl :) persze azt nem állítom, hogy mindig minden pillanatát élveztem, de végre sikerült egy kicsit töltődnöm! s mindezt ama road shownak köszönhetem, ami a múlt héten még megőrjített.
konkrétan úgy alakult, hogy a fél Dunántúlt bejárhattam, beszélgettem jókat értelmes emberekkel, láttam projekteket, amik megvalósulását a munkatársaim segítették elő, s élveztem, hogy az új arculatunk olykor mosolyt csalt az emberek arcára, mert saját projektjeiket látták viszont a képeken.
csapatépítésnek sem rossz az ilyen alkalom - nagyokat beszélgethetünk útközben: munkáról, életről, helyzetekről! ez kifejezetten jó volt. az, hogy mennyi lesz a sajtóhozadék, hát... arról vannak kétségeim, de ez majd a jövő hét nagy kérdése!

így lehetett az is, hogy a hétfői éjszakába nyúló kollegális (és baráti) bor után, - amikor is kaptam néhány bókot. ez meglepett! -, a kedd este szombathelyen ért - kedvenc vidéki városomban! mintegy öt évvel ezelőtt éreztem magam, akkor jártam oda sokat, a nagypapám halála után, látogatóba, no meg szemléletformáló baráti beszélgetésekre (ezt már el is feledtem, mert az élet tovasodorta azt az évet is), tavasz volt, sütött a nap, és késő délután már a barátnőm háza felé tartottam. várt az egyik kedvenc baráti "gyerekem", akivel mindig jót játszunk, és most is így lett. anyja és én görkoriztunk, míg M biciklizett, és még egy haszongépjármű kiállítást is felfedeztünk - na, az szép kihívás volt! kukás autókat és társaikat sorolhattuk egy négy éves gyerkőcnek, aki jobban tudta! ;) szuper!

a nagyit is meglátogattam, bár nincs túl jól. sajnos egyre fogy, gyengül és nagyon gyermeki - lelkileg nehéz látnom, hogy az én életerős, aktív nagymamám hogyan nem tud meghalni. ő, aki "a legsatnyább volt a családban" - így csak neki lehet nehezebb!

aztán voltam pesten egy napot - a csütörtököt :) jó volt! meló, meló, meló, és megint nem értem utol magam, de minden jó, ha vége... vannak érdekes élethelyzetek!

pénteken pedig végre láttam kaposvárt is, no meg a balatont! az ám! sütött a nap, tavaszi csend volt, tükörsima víz, a horgászok már kinn ültek, így útközben egy órát napoztam máriaberénynél, s befejeztem feldmár könyvét (szabadság, szerelem) - megérte. testileg-lelkileg fitten érkeztem meg (újra) szombathelyre. és ha már ott, akkor úsztunk egy nagyot a kedvenc uszodámban! jó kis lazulás így a hétvége! a nagynénám pedig finomakkal etetett.

ja! és tegnap a győri színház bemutatóján láttuk Spiró Koccanását is. nekem jobban tetszett ugyanez a katonában, valahogy feszesebb volt a dramaturgia, és jobban pörögtek az események (pár hónapja láttam ott). győrben ugyan a maguk valójában álltak a koccanók a színpadon - az ország legnagyobb színpada -, de mégsem ragadott magával.

ma pedig újra pszichologizáltam, vagyis elmentem a meserkurzus előadássorozatára (már pesten), a párkapcsolatok pszichológiájáról. nem volt átütő, bár neves előadók adták a széket egymásnak. egyedül bagdy emőke előadása a párkapcsolati játszmákról nyújtott némi pluszt. és ő legalább pozitív és lendületes volt!! ő adott néhány gondoltatot (ezeket majd később megírom).

szóval, így állok. most megyek házit írni, mert már megint elkéstem.
a többit majd később.

tavaszi síelés

hogy miért jó márciusban síelni?

hú, hát mert már tavasz illat van lenn a faluban, ellenben a hegyen még az olykor zord tél hangulat köszönt, és előbukkan a napsugár :)

nincs ez másként idén sem, amikor is még épp itt vagyunk egy hangulatos olasz alpesi faluban (na jó, asszem a dolomitokban, de nagyon alpesi a hangulat), és itt már alig látszik az a sok hó, amely fenn a hegyen még kellemes pályaviszonyokat biztosít - nagyon élvezem!

a hét irtó változatos, de ma volt a legkellemesebb napunk, ugyanis végig sütött a nap, és a szokásos szélvihar és délutáni ború, no meg a hóvakság is elmaradt. reggel már korán fenn voltunk a pályán, ugyanis ma délelőtt zajlott a síverseny a szlalom pályán, kicsiknek és nagyoknak egyaránt :) és persze melegíteni kellett, majd jött a verseny, ahol engem is rábeszéltek, hogy induljak - így életemben először sisakban síeltem, mert az kötelező volt! Be kell valljam a kezdeti furcsaságok ellenére, nem volt annyira szörnyű viselet, bár a füleim azok kissé fáztak. lehet hogy jövőre nekem is hoz a Mikulás egy szép sisakot!

a verseny izgalmas volt, és nagyon jó volt látni, hogy gyermekek és szülők együtt izgulnak a pálya tetején, hogy vajon ki futja a legjobb időt? (rengetegen vagyunk itt egy Közgázos szervezésben, ahol már rég nem mindenki közgázos, sőt!)

aztán egész nap fel, le a hegyeken... az oktatás pedig ma kivéltelesen délután volt, amit alig értem el, mert késtünk, és még egy tál levest is bedobtam. viszont nagyon keményen nyomtunk, ugyanis csak hatan (majd öten) voltunk, és diktálta ám az iramot az edző. szerencsémre lecseréltem a lécemet egy rövidebb carvingra, amit itt kaptam kölcsön, és ezzel igazán kijön a remek sítudásom. hosszú évek óta most először voltam újra büszke arra, hogy milyen jól síelek - és tényleg egy jó léc csodákra képes! könnyen fordul, van lendülete, és még a dizájn is nőies volt ;) nagyon élvezem ezt a hét síelést. még az új bakancsom is úgy tűnik, hogy beválik :)

ráadásul 2. lettem a versenyen a mi csapatukban, a női ágon, ahhoz képest, hogy csak úgy szórakoztam az egészen... de a hütte buli rövid félórája igencsak megérte, ugyanis T. a magyar csapos fiútól dupla adag bacardit kapott, míg én a szokásos jagert és almalevet nyakaltam ;) táncolni pedig síbakancsban is izgalmas, mivel sokat nem lehet figurázni a lábakkal, marad a karjáték és a testmozgás!

mindezen izgalmak után még az uccsó síbuszt is elértük, itthon pedig fantasztikus vacsit készítettek a lányok (én simán bealudtam ezalatt), úgyhogy még azt is le kellett járni, mielőtt ágyba bújtam... és megírtam ezt a posztot!

folytatásként jön újra doppler.

tejfehér ködben úszva

tejfehér ködben úszva csak a mozgás volt, a hegy és mi -
egybeolvadva a teljességgel
ilyen lehet a nirvána
a feloldódás és a teljes bizalom is
a pálya ugyanis nem látszott, csak csúsztunk lefelé
én például konkrétan elhagytam a pályát
(aztán visszataláltam - )
később a lécemet is
leesett a felvonóból
levertem a lábamról, de Cl megmentett, felhozta
mint egy rossz gyerek

aztán a nap is kisütött
olvadt
és tovatűnt a tél..

szauna

Mi jó a szaunában, kérdezik tőlem oly gyakran, mert hogy én nagyon szeretem. Nos, én szeretem, azt a száraz meleget, ami feltölt és dinamizál, szeretek csendesen feküdni és csak befelé figyelni. Figyelni a testem, hogy hogyan reagál, mit ad ki magából, hogy mikor elég neki. Szeretek a forróságban eltöltött percek után egy dézsa vizet magamra rántani, hogy érezzem, élek, hogy működök, hogy most fut szerteszéjjel a felgyűlt stressz és frusztráció. A leginkább pedig apró jégdarabokkal szeretem frissíteni az arcomat, hogy egy kicsit szúrkáljon, s az sem zavar, hogy utána órákig vörös fejjel járok.

A legjobban azt bírom, ha előtte úszhatok egy jót, s miután egy kicsit megmozgattam az izmaimat, kifulladtam a sok tempótól, akkor nyugodtan végignyúlhatok a 80-100 fokos melegben. Ja, tudom, hogy az infra a divatos, de én mégis a hagyományos finn szaunát szeretem, mert az megdobogtatja a szívem, és jó érezni, hogy hogyan csitul a pihenésben, ami egyfajta meditáció.

Most szerencsére találtam egy egész korrekt helyet, ahol mindez megvan (még sportolhatnék is, ha azt szeretném), nagyon kellemes és európéer a hely, de továbbra sem értem, hogy miért nem lehet végre egy olyan szaunát tervezni Magyarországon, ahol nem kell fürdőruha. Ez megőrjít! Papuccsal nem mehetek be, (bár a lábam leég), mert káros a műanyag párolgása, de a fürdőruhám (szintén szintetikus) párolgása nem az - ki érti ezt? Ráadásul a fürdőruhám a bőrömön van. Szeretném azt megérni, hogy természetes legyen az is itthon az agyakban, hogy szaunába, török fürdőbe meztelenül megy az ember, mert az úgy jó. Az idióta prüdériáját meg otthon hagyja, ha van neki.

Na, mindegy, azért élveztem. És fogom is! És lassan rászoktatom őket, hogy talán elég egy alj is...

helyzetkép

Többen aggódtak értem a héten, mert nem volt több boldogság poszt és az éterből is eltűntem. Hát igen, amellett, hogy beszippantott a gyár, még a zÉlet is beindult, de az is lehet, hogy én vettem fel újból a fonalat -- és ez sok időt és energiát igényel! Bár ezt egyáltalán nem bánom. És rengeteg apró boldogság történik velem :)
Épp rengeteg minden rázódik bennem, remélhetőleg, a helyére. Az egyensúly keresés izgi, reflektív, bolondos, olykor gyerekes, néha meg túl felnőtt, van egy csomó felelősségem, mások iránt is (ennek nem nyomasztó voltát próbálom megtalálni), közvetítek erre-arra (ezt élvezem), valahogy keresem az új női önmagam is (nem könnyű a jelenlegi helyzet) , és próbálnék olykor egyedül is lenni, hogy lássam velem mi van, hol tartok, mit akarok.
A hétvége megint nagyon jó volt, így szeretek élni! Olvastam, főztem, tettem a rendet a gardróbban, selejteztem, így megint mehetek a Vörös Kereszthez leadni, no meg állítólag fogyó Holdkor kell megszabadulni a régi dolgoktól, így a szelektálással a gondolataimat is tisztítottam :) Este találkoztam egy barátnőmmel, akinek a kritikai és logikai rendszeréhez képest az enyém kezdő, így kíméletlenül rávilágíthatott emberi gyarlóságaimra, és jól esett ez az önmarcangolás és világmegváltás néhány forralt bor mellett. Aztán lementünk egy alakuló politikai kezdeményezés klubülésére, aminek több érdekessége is volt, de leginkább szeretünk csak úgy értelmes emberekkel társalogni, mivel mozgalmakkal és személyekkel szemben mások az elvárások, de ez nem mindig egyértelmű (másoknak). ja! és még egy spontán bulizáson is kikötöttünk. Ma pedig a Balaton ismét káprázatos volt, bár a jég a múlt héten simább volt, az olvadás és az ónos eső nem tettek jót neki. A szüleim pedig fantasztikus emberek, erre időről időre rá kell döbbenjek! A mamámmal istenit koriztunk, a végén még táncra is perdültünk!! Közben húztuk a papám, aki ismét megmutatta a koriját a télnek ;)
Most pedig azon morfondírozok, hogy ha már ágyba bújós hangulatot varázsoltam itt felmelegedésként, akkor ténykeg visszatérek a kundalíni sakti elméleti tanulmányozásához, holnap pedig elmegyek jógázni.
szép álmokat!

balatoni "nyár"

#4

Elhatároztam (de ez nem egy újévi fogadalom, hanem csak úgy, a jól-létért), hogy minden hétvégéből egy napot friss levegőn, a szabadban, mondhatnám, a fővároson kívűl fogok tölteni. Ez az életemben egyszer már bejött, mármint hogy így lazítok, azaz kirándulok, úszom, használom a testem, tehát szellőztetem az agyam :)) imádom!!

Nos, most hogy itt ez a mínusztíz és a Balaton is befagyott, úgy döntöttem, hogy ezt látnom KELL!! Ilyet még soha sehol sem láttam, és kori sem volt a lábamon már pár éve (vagyis újabban csak görkori), úgyhogy nem árt, ha edzésben tartom magam (itt eszembe jutottak a drága szüleim is, akik ennyi idősen mint most én, boldogan hordtak bennünket korzini és nagyon klasszak voltak azok a baráti-családi hétvégék), úgyhogy felhívtam néhány barátot, hogy mit szólnának egy balatoni naphoz a hétvégén!! Bár a Nap csak szombaton sütött, és a mi választásunk vasárnap volt -- de így is megérte!
Nem tudom leírni, hogy milyen üdítő volt ez a nap! A lelkem is töltődött, és legyőztem egy fóbiámat is. Gondoltam, hogy király lesz, de hogy ennyire! Bár először, amikor rámentem a jégre az öblön túl, akkor majd betojtam, ugyanis a megfagyott hullámok látszottak a víz alatt!!! és én ki nem álhatok plexiüvegen járni a mélység felett (ezért mentünk a déli partra, -bár én északi parti gyerek vagyok, - mert ha ott beszakadunk, akkor is csak derékig ér a víz ;)) . De ezután jött az élvezet, csak csúsztam, és csúsztam, egyenesen előre (nem pedig körbe-körbe, mint a jégpályán), és olyan helyen, ahol még senki sem járt előttem!! Szédület volt!! Közben láttam a repedéseket, amint megfagytak, a hullámok tarajait is, amint összetorlódva jelezték a határt... és néhány nádlevelet is a víz alatt. Halat, úszkálót, szerencsére nem (de a hozzátartozó vészforgatókönyvet azért agyban legyártottam!!), s közben hideg volt, távoli szürkés messziségben ködlöttek fel a hegyek... pompás egységet alkottunk így a táj meg én.

Persze közben szórakoztatásunkra, (talán, mert azt gondolták, hogy a csend nem élvezhető -- civilizációs betegség) szóltak a slágerek, mint régen a Katlanban, ahová jártunk... a nyolcvanas években... Itt volt fakutya is, olyan klasszikus, szék csúszó falábakon, amit az "élvezők" mindig továbbadtak, amint megunták, és ott pörögtünk és csúsztunk, ketten is ültek rajta, én meg toltam... korin ... csupa száguldás és kanyar... és közben szólt a sláger, hogy "elmúlt már, a balatoni nyár"... talán.. el...

De milyen jó a víz!!

ps: Ha jövő hétvégén lenne kedvetek kipróbálni, kérlek, szóljatok!!

nyári update

valahogy mostanában eléggé pörög az élet - mivel a barátaim vagy szabadságon vannak, vagy már megjöttek, és relaxáltak, ezért jó ötletnek tűnik, hogy találkozzunk, sörözzünk, beszélgessünk...

arra már mostanában rájöttem, hogy nekem ez megy, mármint a beszélgetés, s lehet, hogy ebből is kellene élnem. mikor ezt kommunikáltam a legjobb barátaim felé, mindenkinek oly természetesnek tűnt, hogy ez engem is meglepett :) szóval most igyekszem kitalálni a legjobb formát, módot, témát, amiben kommunikálok, hogy aztán sikeres legyek :) mellesleg a Nők és a pénz tréningre is ezért mentem el, hogy egy kicsit megnézzem milyen ez, és lássam a konkurenciát!

előtte persze válság-menedzseltem, mert elpattant a bojler egyik vízvezetőscsője, így aznap reggel kétszer is zuhanyoztam, egyszer sminkben és felöltözve, mert hát ha ömlik a bojlerből a víz, akkor sugárban. bár ez A bűvös dátumú nap volt, mégsem egy olyan jelnek vettem, hogy nem megyek el a tréningre, hanem elzártam a főcsapot, feltakarítottam az úszó fürdőszobát, és elmentem. útközben vettem csövet, amit este kicseréltem. igaz, megvárhattam volna míg az egyik barátom segít, de nem volt időm, várt a masszázs. ezzel is úszott apám reménye, hogy egyszer férjhez megyek: már egy csőcseréhez sincs szükségem pasira ;) pech. viszont rájöttem, hogy a fürdőszoba a feng shui szerint a karrier területére esik a lakásomnak, s az igazat megvallva, szép kis porcicákat söpört ki erről a területről + felmosta - így jöhetnek a változások, utánam meg az özönvíz!
a masszázs isteni volt - egy különleges masszázs : ma-uri (maori). a studió pedig egy külön élmény, egy barátnőm barátnőjéé és mindenkinek ajánlom - ha nem is ott, de próbálja ki! (erről majd írok külön posztot is)

de az élet előtte és utána is zajlott/lik, és "súlyos" kérdések merülnek fel - és mint írtam, "most már élesbe megy" - felteszek itt néhányat a teljesség igénye nélkül, s előbb-utóbb válaszok is kerülnek majd rá (megjegyzéseknek örülök):
- Mitől jó nő valaki? Másképp gondolkodnak-e erről a nők és a férfiak? Jó nő-e a csajom? (ezt egy pasi kérdezte)
- Mitől unalmas egy kapcsolat? Mi van akkor, ha úgy találom, hogy egy unalmas férfival/nővel élek? Mi legyen?
- Együttélés vs. Együttalvás
- Pénz, pénz, pénz... gazdagok leszünk! v. ?
- Szex a házasságban, gyerekkel - hogyan lesz rá idő? fáradtság, munka, ... akarom/d?
- Féltékenység, avagy kivetített érzelmek
- Kalandok és kihívások, avagy extrém sportok - vitorlázás a világkörül és egyéb testhez álló elfoglaltságok
és még egy rakás más kérdés is felmerült - elég reflexívre sikerültek az utóbbi hetek, alig bírom emészteni

mellesleg pedig játszottam még egy remek estén át kiskeresztfiammal, aki nagyot nőtt az utóbbi találkozás óta, és helyes kis kölök lett :) tud kutyában (ez egy jóga póz), leérintett sarokkal, egyenes háttal sétálni - döbbenet! bár szerintem, könnyebb lenne két lábon, de ő ezt még nem tudja. gyönyörű egyenes háttal ül. és bájosan mosolyog a kis loknijaival. együtt kopogtattuk a pet palackot a padlón :)

és persze tegnap délután ott voltunk a Magyar Dal napján is :) kezdődik a Sziget fíling! már szinte hiányzott :) ez az off-Sziget rendezvény kissé felemás érzéseket váltott ki bennem, de végül is jól szórakoztunk. tánc. pörgés. sorbanállás. buli. nagyszínpad. zene. a dal mindenkié.

egyetlen problémám van idén nyáron, hogy hiányoznak a langyos nyári esték, a jó idő, no meg az andalító séták - de a körforgásban majd ezek is változnak...

ja! és a jóga hétvégémről még nem is írtam, ami egy testi-lelki feltöltődés volt - ott is sokat tanultam magamról. többek között átestem egy meditációs gyakorlaton, amitől még most is zsibbad a lábam, de fantasztikus energiákat láttam és megérte.

ezekentúl pedig végre befejeztem Frank Schatzing könyvét a Rajt. nagyon elgondolkoztató! tényleg mi lennénk az egyedüli intelligens lények a bolygónkon? hááát... innentől figyelem az természeti anomáliákat is!
+ találkoztam egy fiatal párral is, akik egy új bizniszt indítottak - a Kyoto-i egyezmény CO2 megváltására alapozva. nagyon tetszik, akár anno nekünk is eszünkbe juthatott volna! de nekik jutott. ez most reklám: nézzétek meg: www.co2ntra.hu

5300m

Mivel ma a Balaton-átúszó elmaradt, és szex sem volt kilátásban, kellett egy kis sport! No meg Có-nak is megírtam, hogy futok egy kört, szóval cirka 10 óra alatt sikerült magam rávenni, hogy fussak egy kört - a Margitszigeten :) szép teljesítmény ;)
Persze azért ezalatt a 10óra alatt elolvastam vagy 300oldalt, meg csevegtem, meg főztem, meg dolgoztam, no meg aludtam is - szóval egy átlagos szombati napot nyomtam, ahogyan én szeretem!
No, de végül kimentem. Már sötétedett, és meglepődve tapasztaltam, hogy sokkal melegebb van, mint vártam, legalább 25fok! Nem kellett volna a széldzseki, de ha már úgy hozzámnőtt ;) A kör jó volt, éveztem, bár a részidőn még javítanom kell a szeptemberi félmaratonig, amit párban futunk Có-val. A helyzet az, hogy nekem csak 8km-t kell majd futnom, ami pite az ő 13km-éhez képest ;) - amikor először futottam, azt hittem, hogy párban mindenki egyenlő hosszt fut, de aztán ott kiderült, hogy nem, a pár alatt párokat értenek, és a pasik fussanak többet! (helyes - most így is lesz!) Akkor én egy kollégám feleségével futottam, s nekem jutott a hosszabb szakasz - túléltem, és nagyon büszke voltam magamra!!
A ma esti kocogás alatt láttam egy szép naplementét, viszonylag sok hajót a Dunán, tömve emberrel, és a szórakozni induló fiatalok is ott voltak már, no meg az andalgó párok! A legjobb viszont az volt, hogy végre ismét harmóniában éreztem magam, kívűl-belül - gyönyörűséges!