Wednesday, 31 December 2008

BÚÉK!! Happy New Year!! 2009

Ez lett idén a kedvenc dalom!!!

Jövőre is a legjobbakat, talán egy kicsit könnyebb évet :))


CLUB DES BELUGAS -- SWOP -- Second Sight

And where were you born again?
New York City?
Aha
I don't know much about New York City
No - you really - come on
I don't believe that you believe that
What - oh yes I have another cigarette baby

Sometimes I'm wrong, sometimes I'm right
Just one chance encounter in the night
Open your eyes up, do you see the light,
Don't be surprised it was love at second sight
Don't hestitate or make me wait
Just one touch of the hand says it's right
Open your eyes up, do you see the light
Don't be surprised it was love at second sight

:: sure, yes, Tequila - gold, always gold ::

I could be wrong, but maybe I'm right
Or did I just see you smile
Cigarettes he lights it on up
Then we start to talk a while

Sometimes I'm wrong, sometimes I'm right......

Wine? I like California wine,
but some folks aren't too hip on that
Yes sure, no no no no, I'll buy this round
I'm emancipated and liberated,
I'll buy this round honey
I have a feeling that it's gonna be a long night

Touch my hand by accident,
But I really didn't mind,
Bariton soft sweet low
Made me leave my fears behind

Well let's not talk about ex-wifes and ex-husbands
And ex-boyfriends and ex-girlfriends
Just let's concentrate on you and me

Sometimes I'm wrong, sometimes I'm right....

Well, um, I might be available on that day......................

Friday, 19 December 2008

Countdown 2010 : Season's Greetings

http://www.countdown2010.net/article/seasons-greetings

szerettem volna beágyazni a videót ide is, de nem tudtam - fejlődnöm kell informatikailag! talán ez egy újévi fogadalom lesz!?!

Saturday, 13 December 2008

kaméleon

Goda Kriszta új filmje a Kaméleon már megint egy remek. És mivel a vége ezúttal nem halivúdi, így még jobban bejött, mint a Szex és más semmi c. alkotása. Önfeledt szórakozás volt, egy fricska a társadalomnak, bár csak halkan, és persze végig drukkolsz, hogy hátha most az egyszer sikerül egy szélhámosnak is kifognia a jó csajt, mert végre valami megérinti, de a világ.... a csattanóról meg csak annyit, hogy egy pszichológus barátnőmmel láttam - and the winner takes it all!!

hétvégi műszak

Ha még egyszer valaki megjegyzi, hogy mi a fenéért van bejárónőm, azt ígérem, leütöm, de legalábbis felveszem "lakásszépítő segédmunkásnak"! No, nem, nem azért ütöm le, mert ennyire agresszív lennék, csak azért, mert szeretném látni, hogy ezt egy férfi (de lehet nő is!) heti rendszerességgel munka mellett műveli és még élvezi is. Ma egész délelőtt takarítottam, mostam, főztem, és persze ez egy jó ventillációs és gondolkodó, esetenként nyugató terápiás elfoglaltság, de csak esetenként, azt utálom, ha kötelező!!
Ez most az volt. Sajnos, az előző takarítónőm a jobb élet reményében egy hónapja külföldre távozott, - az általa pucolt ablakok még mindig csodásak,- és azóta nekem nem volt időm újat keresni, persze tudom, hogy én vagyok a hibás, hogy nem kerestem, s így takarítanom kellett! És még csak el sem készültem, mert elegem lett. Így a fürdőszoba és a konyha még hátra van!
Továbbra is azt gondolom, hogy ha egy nő napi 8-10 órát dolgozik, akkor 1. megengedheti magának ezt a "luxust", 2. ha a takarítási idő alatt a) fel tudok töltődni, vagy b) több pénzt tudok keresni, akkor pedig végképp jár. Ha nem, akkor is. Ezen tuti nem szeretnék spórolni az életben!
Ja, és az a kifogás, hogy nem zavar-e, hogy egy idegen belelát az életembe stb., mekkora hülyeség! Egy csomó más idegen is belelát, pl. legfőképp szemből a szomszéd.
Akinek ez nem tetszik, takarítson magára és időnként jöjjön át hozzám is!

Friday, 12 December 2008

"teccik kérni"

Na, ma délután ismét kiakadtam, hogy mennyire nem tanítják (vagy tanulják?) ékes anyanyelvünket. Történt ugyanis, hogy betértem egy boltba itt szemben az utcában, egy fiatal- úgy 20-22 éves - eladólány szolgált ki, akit természetesen magázódva kérdeztem meg, hogy hol találom a keresett terméket, s ő visszakérdezett "Mit tetszik keresni?" Azt hittem, dobok egy hátast. Ma mégcsak nem is biznisz szerkóban voltam, hanem - ahogy a fiúk mondják a gyárban, - a "tarisnyásban" (laza, bölcsész), és szerintem nem néztem ki a koromnak sem, idősebbnek meg végképp nem. Mindenesetre tűrtőztetnem kellett magam, de kedvesen mosolyogva mondtam neki, hogy nem, nem vagyok még olyan öreg, hogy "teccikeznije" kell, hanem nyugodtan magázódhatunk is (értsd pl. "mit keres, hölgyem?"). Na, ezután azt vettem észre, hogy a fizetéskor letegezett! Ez jó is lehetne, gondoltam, de nem szóltam semmit, mert valójában szánalmas és ijesztő. Valószínűleg nem ismeri a magyar nyelv kétféle magázódási formáját, az azok közti különbséget, és bizonyára ritkán használja azokat a közegben, ahol él. Amiért ismét kiakadtam az az, hogy ez a helyzet egy héten belül többször előfordult. A múlt hétvégén vidéken pihentünk, ahol szintén ez történt, de azon a vidéken legalább azt vélelmeztem, hogy ez a megszokott, így használják a nyelvet. Bár ott is csak fiatalok beszéltek így velünk, más fiatalokkal.

Lehet, hogy a tegeződés egyre inkább az elfogadott, de én nem szeretem, ha mindig mindenki letegez. Miért gondolja bárki is, hogy csak mert vélhetőleg egy korosztály vagyunk, akkor ez automatikus? Szerintem, nem az. És nem is szeretném, ha az lenne. Nem vagyok sznob, de van egy határ. Kell némi távolság és ettől még lehet jókat beszélgetni. Én ezt szeretem.

Néha eltűnődöm, milyen lenne, ha a környezetemnek jelezném, hogy mostantól viszont magázódjunk! Mindenkivel! Nagyon élvezném ezt a fricskát, asszem.

Tuesday, 9 December 2008

bárkinél

az mondta, hogy bárkinél jobban szereti.
először a lány majd elolvadt.

aztán nem értette, hogy kinél.
majd hogy jobban.
végül hogy szereti-e.

Monday, 8 December 2008

"a fiatalember, aki olykor érdekel..."

ott ültek a mindkettőjük által kedvelt kávézóban, s próbálták behozni az elmaradt öt évet.. valahogy mindig úgy alakult, hogy két-három, vagy akár öt évente talátak újra egymásra. pedig az élet nem sodorta őket olyan messze, de az egyetem volt meghatározó az útkeresésekben. a találkozásokkor mindig megfiatalodtak, s úgy érezték újra az első sorban ülnek az iskolapadban, ahol mindent meg tudnak beszélni.
a kapcsolat mindig otthonos volt. valahogy ott vették fel a fonalat, ahol az életük épp történt. volt néhány összefoglaló mondat, bekezdés az eltelt évekről, de valahogy mindig az aktualitások érdekelték őket a egymásból. minden életkornak voltak jellegzetes témái. valamint szorítkoztak a személyesre eme rövid alkalmakkor, de azért olykor megvillant, hogy hogyan változott a másik, mik érdeklik. odafigyeltek. nemcsak a kimondott mondatokra, de a mögötte lévő tartalomra is. ami nem volt értelmezhető arra rákérdeztek, és még csak egyet sem kellett mindig érteni. ott volt az a kamaszkori kapocs: az átfüstölt éjszakák, beszélgetések, bulik, az első kalandok, aggodalmak, félelmek, az együtt olvasott, írt gondolatok, és persze az első pad, ahol az egész osztály csak a hátukat látta egy (vagy kettő?) éven át. bírták a helyzetet.
most pedig "középkorúan", - amikor ezt hallották magukról, az mindkettejüket meglepte, és nem is tudtak azonosulni vele, mint megállapították, - ültek egy kávéház vasárnap esti székeiben, amit közelhúztak egymáshoz, hogy sugdolózhassanak, és ecsetelték az élet állását. 2:2. ide csak azt vették be, aki számított, akitől valami változott, bennük, körülöttük, általuk. a felesek kimaradtak.
amúgy még mindig a boldogságot keresték. s most már nemcsak a könyvekben, hanem a személyest. s az derült ki, hogy megint ugyanarra tartanak. valahogy a cél ismét közös lett, talán a megközelítés más, de a hullámhossz egy. ez boldogsággal is eltölthette volna őket, mert még mindig tudtak együtt jót kacagni, de valahogy az őket foglalkoztató legfőbb kérdés ezt nem hagyta. a pátosz elmaradt, valahogy olyan valóságízű lett minden. a felnőttkor felelősségei ott lebegtek. pedig ők megint csak az önfeledt szerelemre vágytak, mint az első sorban anno.
ezt már az utcán hazafelé beszélték. hogy az jó lenne, csak úgy semmire sem gondolva szerelmesnek lenni. és akkor talán bármi megtörténhet, és akkor meglesz minden, ami kell. ami most hiányzik. hogy akkor talán boldogok lesznek újra.
de valójában boldogok, mert két-három vagy akár öt évente ismét (felnőtt) kamaszok lehettek. akik az első padból megváltják a világot. bár most azt remélik, a sajátjukat.
s valóban, mert a fiatalember, - aki olykor érdekli őket - ott vár rájuk a következő sarkon, csak észre kell végre vegyék.
Meglesz a boldogság?
(részlet)

Friday, 28 November 2008

pénzügyi válság

"A világot jelenleg sújtó pénzügyi válság miatt, áramköltségek megtakarítása érdekében, további intézkedésig le lesz oltva a fény az alagút végén.
Őszinte hívetek:
Isten"

Uram, kérlek, ne! Talán mégse!! Mert akkor mi lesz a reménnyel? Mi lesz így a családi örökségem hármasa nélkül? ("Mert azért megmarad, a hit, remény, a szeretet, e három, ...") Nem tudnék mit kezdeni így az életemmel...
Szeretném hinni, hogy a fény, de legalább a fényben való hit, az alagút végén mindig ott lesz, még akkor is, ha nem látom!
Szeretném hinni, hogy ezen sohasem kell majd spórolnom! Hogy mindig képes leszek látni, hogy ott van!
És szeretném hinni azt is, hogy a válságok elkerülnek majd - legyenek azok fizikailag avagy lelkiek, és ha mégsem, akkor ott vár a fény az alagút végén!
Szóval, kérlek Uram, találj ki valami mást a válság megoldására!
Őszinte híved.
Szeretettel.

Tuesday, 25 November 2008

álom

Azt álmodtam a hétvégén a hosszú alváskor, amikor van esélyem arra, hogy emlékezzek is az álomvilág üzenetére, mert nem a mobilok csörgése, a rádió zaja kelt életre, hanem azért ébredek, mert végre az ágy kidob, szóval azt álmodtam, hogy a Nagymamámmal sétálni megyek. Kellemes őszi sétának indult, sütött a nap, könnyű kabátka volt rajta, az háromnegyedes ujjú gépikötött homokszínű mintás, derékban megkötős, amit úgy szerettem, és bottal járt. Nem indult egy könnyű sétának, de mégis benne volt az a szőke lendület, ami eszembe jut, ha rá gondolok, bár ma már haja hófehér. Mentünk, ballagtunk, de egyszercsak annyira erőtlen lett, hogy nem bírta tovább, majdnem elesett. Ekkor a karjai alá nyúltam, hátulról könnyedén, légiesen megemeltem, s botját elhagyva suhantunk tova, görkorcsolyával a lábamon vittem. Nagyon jó kedvünk lett, csak úgy szálltunk a görkorcsolyán, s derűsen haladtunk a dombokon át. Kacagtunk. Majd a lendülettel együtt, ahogy haladtunk, a Nagymamán zsugorodni kezdett, egyre kisebbé és könyebbé vált, akár egy gyermek, s a végén ott álltam a karomban egy kisgyermekkel, aki már nem a Nagymamám volt, de a sajátom. Tovagörkoriztunk a csípőmön a gyermekkel. A harmónia járta át a történetet.
Amikor felébredtem, nem voltam szomorú, pedig a Nagymamán lassan tényleg tovafogy, s csak arra vágytam, hogy legyen folytatás. Hogy legyen egy kisgyermek, akit tovább cipelhetek.
Körforgás.

Saturday, 22 November 2008

és még egy :)

ÁÁ:

Nem szívesen beszélek magamról.
Kinek mi köze hozzá?
De ha írok,
mindig magamról beszélek.
Közöm van a világhoz,
és a világnak is köze van hozzám.
Persze, a vallomások
nem gyónások,
az írói ego nem tükörkép.
Önálló figura kell életre,
akit magammal azonosítok,
hogy az olvasó
tudjon vele azonosulni.

Igen. Akár én is írhattam volna.
Akár.

most olvastam..

Ágai Ágnes Önarckép fintorokkal c. verseskötetében

Amikor egyedül hagytak,
mindig izgalmas
meséket meséltem magamnak.
Kíváncsi voltam a folytatásra,
alig tudtam magam letenni,
de nem lehetett előrelapozni.

:)
ő is?
pedig egy jó sztori közepén szeretem elolvasni ám a végét! - lehet ezért, hogy ne csalódjak túl nagyot? a "szöveg"persze az, hogy szeretem tudni hogyan fűzi fel a sztorit az író.... hát így... ;)

amúgy várom már azt a lappergést... indul-e... hogy újra allegro legyen... (elég már a rondo-ból)... crescendoval...hogy szóljon...és akkor jöhet az üstdob is... a kedvenc...
...akár.

Monday, 17 November 2008

kedves kollégák

Kedves Kollégák!

Örömmel vettem, hogy rátaláltatok a blogomra, és gyarapítjátok az olvasói táboromat - helyes! Kicsit fura volt ma, amikor ezt megtudtam, no és persze volt benne egy adag szivatás is, de meg kell mondjam, hogy ettől nem fogom rosszabbul érezni magam, és a stíluson sem fogok változtatni. Eddig sem beszéltem ki senkit, mint láthatjátok, ha, akkor név nélkül szerepelnek a barátaim, a helyzetek, és ez ezután sem lesz másképp. Ez a blog egy önreflexív, kreatív íráskészség fejlesztés folyamat része, ahol (hogy némelyeknek új szavakkal éljek ;) ventillálok - de leginkább azt mondanám, hogy csak írásban gondolkodom olyan dolgokról, amelyek foglalkoztatnak, amelyek megérintenek, legyenek ezek közpolitikaiak, társadalmiak, művészetiek, avagy személyesek. Mostanában talán több a személyes. Mert ez is mind én vagyok - céges imidzs ide vagy oda!

Szóval, olvassatok, ha ez nektek is örömet okoz, kommentjetek, és persze a személyest is vállalom, ha úgy van kedvetek.
Üdvözlettel,
snora

Je pense donc je suis.

Sunday, 9 November 2008

fekete és vörös és vörös és fekete

Életem első olyan szülinapi bulija volt, amit külső helyszínre szerveztem! Vágytam már egy ilyen baráti partira, egy zártkörű rendezvényre, ami után másnap nem nekem kell takarítani és mosogatni ;) Ez nagyon jó ötlet volt!! Nagyon élveztem!!
A hely kellemes volt, a barátaim ajánlották, és klassz volt, hogy tényleg csak meghívottak voltak - mindenki vörös és feketében!! A készülődés legizgalmasabb része az volt, amikor a csajokkal beszéltünk telefonon, és mindenki igyekezett beszerezni a megfelelő szerelés apróságait (harisnyák, cipők, nyakkendők, kendők stb.) magának és a párjának is - és mindenki nagyon csinos és fess volt!
Jókat beszélgettünk, ittunk és mulattunk, egy kedves barát keverte a zenét, és lehetett kérni is. Finom volt a pálinka és jó a bor :) (A sör állítólag olcsó - ezt a többiek mondták) A torta pedig isteni!
A jó hangulat hajnalig tartott... változatos volt... a végén a meglepi egy apró ajándék, amit B új vállalkozása szponzorált: http://www.miniajandekok.hu/ - tetszett a távozóknak!

Ja, és rólam. Igen, a nemrég beszerzett miederben mentem : vörös boával és fekete kesztyűben - bombanőként éreztem magam! Az est végére pedig még angyal szárnyaim is nőttek ;)
Már ezért megérte.

Thursday, 6 November 2008

35.

Félidő van. Egy teljesnek mondható életciklus felén. Talán. (Bár legalább 80 évet tervezek, de erről majd 5 év múlva újra. És 100-at jósoltak!)
Szóval, nagyon jó kis napom van (volt) - a családom és a barátaim kitettek magukért! Tegnap este kinn voltan a szüleimnél, a tesómék is befutottak végül, és kaptam apától 35 szál narancssárga rózsát (is), gyönyörűek, imádom átölelni őket, anya pedig sütőtökrémes tortát sütött, isteni! (ja, és nevető tökformája is volt!) Ott is aludtam, így fogyott néhány palack bor is :)
Reggel pedig a melóban várt egy csomag könyv Párizsból, meglepi reggeli, kedvesek voltak a kollégák, tetszett a új kosztümöm, jó tárgyalásokat bonyolítottunk, este pedig a szalonban meglett a nadrágom is és kaptam egy jó gyümölcsteát. Ja, és egész nap csörgött a telefonom, vonalban volt dallas, berlin, brüsszel, barbados, szkopje, az emailem megtelt és jöttek az sms-ek és chat üzenetek is - nagyon jól esett, hogy ennyi mindenkinek eszébe jutottam! Töltött.
Amúgy nincsenek fóbiáim, hogy mostantól közelebb vagyok a negyvenhez, mint a harminchoz, meg ilyenek! Élvezem. Elég jó így félúton. Az élet ismét lendületet vett. Ha tényleg 7 évenként újulunk meg, akkor ez itt egy új kezdet - és tényleg, ha belegondolok 28 évesen zártam egy ciklust, meg most is - akkor ez itt tényleg egy újabb kezdet!?!
Hú, ez a gondolat most felcsigázott és kíváncsivá is tett még!
Holnap buli van... vörös és fekete...

Indul a második félidő. Hajrá!

Sunday, 2 November 2008

tiszta abszurd - tiszta vicc

Ma este egy újabb pszichológiai határt léptem át! - innen (is) üzenem mindkettő barátomnak, akiknek ez már sok az egyedüllétből, hogy nem olyan vészes; túlélhető! Szóval, egyedül voltam színházban - abszurd. Természetesen nem így tervezetem, de A terv (férfi) nem ért rá, B terv (nő) pedig az idei utolsó F1-re szavazott, lehetett volna több tervem is, de nem volt kedvem tovább alkalmazkodni. Abból nagyon elegem lett volna. Viszont a darabot látni akartam, és egy vasárnap esténél mi lehetne alkalmasabb, amikor is unom az összes plusz munkám és feladatom, és már hetek óta nem vagyok fegyelmezett, hogy letudjam őket, mert valami töltődésre, valami pozitívra vágyom. Persze társaságban jobb lett volna az időm tölteni, mert akkor meg is beszélhetjük, de így sem volt nyomasztó az élmény. így volt időm megfigyelni az embereket is körülöttem, abszurdak voltak! (Az előttem ülő nő nem tudott magával mit kezdeni, állandóan fészkelődött, én meg próbálhattam kilátni a feje mögül, míg a pasija meg hátravágta magát a székben, s úgy élvezte a darabot, kvázi a mellettem ülő ölében ;) - naja.)
Szóval a darab abszurd volt - és nagyon élveztem, bár a sztori egész hétköznapinak mondható, de jól volt felfűzve (Sarah Ruhl kortárs amerikai írónő műve) és remek szereposztás volt! Mint egy jó belső monológ több nőre írva, vagy mint egy baránői csevegés egy kis humorral. Középpontban a házasság, a szerelem, a családi és beosztotti kapcsolatok, a veszteség és a humor, ami így együtt - tiszta vicc!

A poén pedig a végén jön.
info az előadásról: www.sasz.hu
Sarah Ruhl-ról

Thursday, 30 October 2008

gyümölcs hiányom van

Mióta beszippantott a gyár, - amit persze azért élvezek, - és még futnak a párhuzamos világok vállalásai, - amit kevésbé élvezek így, - alig jut időm olyan dolgokra, mint olvasás és baráti töltődés, az az a rekreációra, de ma rádöbbentem, hiányzik a vásárlás a piacon! Főleg, hogy így ősszel még annyi finomság közül választhatok.
A munkahelyen állandó gyümölcs hiányom van, bár csak lassan jöttem rá, hogy ez a baj, és nem kifejezetten a kávé hiányzik, s ráadásul a héten minden gyümölcs elfogyott itthon -- így új beszerzési stratégiát kell kitaláljak! Mivel a piac estére, bármilyen korán jövök is haza, már zárva tart, a hipermarketek zöldség-gyümölcs osztályait nem kedvelem, így csak egy lehetőség marad: bevásárlás reggel!! Ez egy akkora kihívás lehet, amire még nem volt példa, ugyanis a reggeli korán kelés nem annyira az erősségem, sőt!
Szóval, változnom, változtatnom kell - mert változni jó! (Ááá!!)

Wednesday, 29 October 2008

Saturday, 25 October 2008

éjjeli megvilágosodás ;)

Tegnap éjszaka - még az előző posztolás után - , végre megvilágosodtam :) a Szendi új könyvét gyorsolvasom (A Nő felemelkedése és tündöklése), és megtudtam, a hiba bennem, a hozzáállásomban van (hja, és még sok más millió emberében) : nem a boldogságot kell keresni!! (Az jó, ha néhány röpke percre, órára, időszakra a miénk.) Mert az nem az evolúciós program. Egyszerűen szaporodni kell!! (Ez amúgy tetszik, mindig tudtam, hogy fenének kellenek a intellektuális érzelmi megközelítések!) :-D És jól kell kiválasztani.
Viszont a "kiválasztási" procedúra, természetesen beleértve a szexet, a szerelembe esést és a kötődést is, amelyet a szerző felfejt, oly bonyolult (bár a különböző hormonok nevétől és pontos hatásától eltekintve jó meglátásaim lettek volna egy vizsgán), hogy örültem, hogy ez is a biológiailag programozottság(om) része!! ;) Jól ki van ez találva - elismerésem a tervezőnek!
Szimmetrikus, jó génű pasikat kell keresni (vagyis akiket annak látunk), írja, de közben azt is mondja, hogy "a legjobb pasikkal sem mindig a legjobb az élet" - mintha nem tudnánk!! ;) no de - gondolom én - miért is érnénk be kevesebbel?
A könyv amúgy szórakoztat - kíváncsi lennék, hogy hány férfi olvasója van!?
Irtó jó beszélgetés lenne.... vagy...

Friday, 24 October 2008

hullámok...***...

fura napokat élek. sztorik vannak mindenütt. újak és régiek is. a régieket már unom. úgy érzem, mindenkit elengedtem, már régen. az újak pedig nem kerek történetek. valahogy nem tetszenek. most így élesben talán nem annyira, mint kellene. de amúgy sem mindig. szeretnék hinni abba, hogy emberek szeretik egymást és kitartnak. és minden kerek. de az élet az mindig rácáfol. ez is megérint. semmi okosat nem tudok mondani. csak hallgatom.
végre autóztam is egy nagyot, egyedül, így végig énekelhettem az utat. már nagyon hiányzott. oldott. mint amikor én voltam a "szív küldi", mert nem volt rádióadás. várom, hogy olyan kreatív legyek újra. sztori kell, azt mondják. és olykor a sztori nem mindig az, mint amire az ember vágyik. de így sztori tanulsággal.
vonat is voltam görkorival a lábamon. mert a gyerekek irtó kreatívak. a mozdony vontatott. élveztük. most pedig az izomlázam emlékeztet, hogy ezt bírom. és milyen klassz, hogy az ember harmincon túl/negyven felé is kezdhet új dolgokat! hát így róttuk a köröket. és boldognak tűntünk.
a legnehezebb sztorim most mégis a nagymamám. mert nem tudunk rajta úgy segíteni, hogy az neki jó legyen. hogy élvezze. hogy örüljön. és nem is mindig érti a helyzetét. sőt, leginkább egyáltalán nem. ez érzelmileg nagyon is megérint. nehéz ezt látni. ő, aki mindig oly energikus volt, most kvázi magatehetetlen. s ezt ő nem tudja elfogadni. olyan mint egy gyerek. olyan nehéz lehet neki, ott belül, amikor érti. ma olyan nehezen hagytam ott az otthonban, nem értette, hogy ott lakik, és sírt, hogy ezt tesszük. én is jól kibőgtem magam utána. tehetetlenségemben. pedig az eszemmel tudom, hogy ez a legjobb neki. de legalább délelőtt sétáltunk egy jót, virágokat is vittünk a temetőbe. sütött a nap. s megláttuk az apró dolgokban a szépséget. ezt úgy szeretem benne. hogy látja.
hazafelé úton egész végig az járt a fejemben, hogy vajon mitől boldog az ember. mi a boldogság. mi tesz boldoggá és elégedetté. és miért nem találjuk mostanában. miért nem elég fontos, hogy tegyünk érte. mindent. a nagymamám 56 évet élt le a nagypapámmal, az egész felnőtt életét. biztos hiányzik neki, még akkor is, ha nem mindig volt könnyű. főleg a vége nem. s hogy velem megtörténik-e valaha, hogy a súlypontom egy másik emberben lesz. és fordítva. és hogy ezt jónak és fenntarthatónak is találom. hogy vajon ez a végezetem. vagy nekem más a sztorim. hogy mi az én sztorim.
hát, az van, hogy mostanában megint
"minden megérint /
sohasem nő be a szívem lágya?"

Wednesday, 22 October 2008

üzenet helyett

A KIBELEZETT PLÜSSNYÚL ÜVEGSZEME
TOMPÁN CSILLAN

Kértél. Megkaptál.

Megnézted: mi van bennem.

— Mi már nem játszunk?

(F.Á.)

haiku

Ez a szabott robot így párhuzamosan más világokkal nagyon fárasztó - vagy csak én szoktam el tőle ennyire? Próbálom, hogy felvegyem a ritmust, de az emberi korlátoltság szívja - leginkább - az energiámat, kíváncsi vagyok ezt mások hogyan kezelik!? Nos, én visszatértem régi szokásomhoz, s reggelire újra verseket olvasok, így jöttek Fodor Ákos haikui is (újra):

3 negatív szó
*
nincs
*
semmi
*
baj

Ehhez tartom magam :)

Saturday, 18 October 2008

rendszerhiba: ismét megvan miTányánk!

mikor már azt hiszed, hogy túl vagy a helyzeten, újra rátalálsz! vagy ő talál rád? vagy egyszerűen csak nem tudsz szabadulni ettől a jelenségtől? még talány. Lehet, hogy én csinálok valamit rosszul, hogy bevonzom, vagy egyszerűen csak vannak? miTányánk korlátolt és beteges képe ma ismét bekúszott az életembe, s egyből az antiKA klubban találta magát - hogy ez milyen bingó lenne, ha nem egy HPről lenne szó!
éljen ismét a diplomácia! erőfeszítéseket is tennék, de csak a türelmem fogy...

Friday, 17 October 2008

100% woman

Tegnap este alaposan elkéstem a Szex & Budapest barátnői találkozóról, de persze ez olykor még magával Carrie Bradshow-val is megtörténhet. Örültem, hogy végre mindenki épp itthon és rá is ért -- néha nem könnyű, ha az ember barátnői éppoly elfoglaltak, mint ő maga. Az energiaszint nem dübbörgött a csajokban, bennem sem, de pörgettek még a nap eseményei, mert az Élet úgy tűnik beindult :)
Az étteremben, ami gasztronómiailag tényleg felülmúlhtatlan, és amelybe valószínűleg nem tévedek be, ha nem ír róla Chili&vanilia, hosszú idő óta az első olyan hely, ahol az asztalfoglalástól a távozásunkig tökéletes volt a szervíz. Az ételek íze pazar - a séf pedig spontán izgalmas vega kreációval lepett meg! Örülök, hogy ez mára már itthon is megeshet :)
A barátnői hangulatot feldobandó még spontán divatbemutatót is tartottam a frissen beszerzett új darabjaimról, (amik miatt késtem,) és ismét megállapítottuk, hogy egy jól szabott darab az egy jól szabott darab, s egy nőnek kell, hogy jó varrónője legyen, az enyém pedig csúcsszuper! Mellesleg pedig egy irtó nőies ruhadarabot is sikerült beszereznem, egy miedert, mert változni jó! (Most a megfelelő viselési alkalomra várok!)
Viszont úgy tűnik, hogy a fáradtság ellenére mindenkivel érdekes dolgok történnek, a helykeresés ugyan folyik, de kristályosodnak az elképzelések, az irányokat nagyjából mindenki látja, megszabta: karrierek rendben, fókusz a magánélet! Bár a tavaly karácsonyi vállalásokat még nem hozzuk, de mindenki "dolgozik" ezen is.
A legjobb az volt, hogy ismét sikerült nagyokat nevetnünk, úgy mélyen, s ettől még az étterem eleganciája sem csorbult, legalábbis remélem!
A legközelebbi közös találkozó most sokára lesz, de addig is az apró ajándékok, figyelmességek, amiket G és C hozott nekünk a nagyvilágból, felidézik őket! Köszönet érte. És hogy mindnyájan szeretjük-e N.Y.-ot, azt nem tudom, de mindenesetre a nekem szánt dobozon a nevem helyett csak annyi állt: 100% woman. Úgyhogy akkor most azt élem!


Wednesday, 15 October 2008

minyó szert bagatelljei a nessimben

meglepő lehet, de minyó szertet a fián keresztül ismertem meg, és sokáig nem is tudtam, hogy kiváló művész, alkotó. ez csak azután derült ki számomra, hogy már rég nem tanítottam az ifjat (aki mellesleg tehetséges dobos, a CsáMisi!-ben dobolja a magáét).

a mostani vernissage-ra a nessim galériában került sor a paulayban. régen éreztem ezt a bizsergő hangulatot mielőtt egy kiállítás megnyílik. szeretem a varázsukat. előtte még akasztod a képed, simítod az abroszt, összekészülsz, várod ki jön. itt is ez történhetett, mert félórával a megnyitó előtt elsuhantam az utcán, s bepillantottam a ablakon. ott voltak. a beavatottak. még fontolgatták, hogy hogy lesz jó. készültek.

amikor visszaértem, tömeg volt. a cigizők az utcán lógtak, a galéria pedig tele. itt a tv is. micsoda hírverés! először nem is láttam a képeket. csak azt, hogy milyen jól ellenpontozzák a galéria ódon íveit a keretbe fogalt alkotások. még a színek között is harmónia van. a nézők zsibonganak, tárgyalják, hogy ki mit lát, és találgatják, hogy felismerik-e a tereket.

a szép, méltató megnyitószavak után jöhetne a további zsibongás, de nem jön. minyó pattan helyette fénybiciklire (persze előtte instruálja a tömeget, hogy nyisson utat egy új alkotás születéséhez), és fényt teker a fotópapírra az állványon, ahol a megvilágítandó képet már elhelyezte. feszült csendben figyeljük, hogy mi történik. ketyeg a stopper. a fixírozás helyben, és verses alámondással a művész által (meg kell szerezzem a verset!), s mire kigyúlnak a fények, megszületik a 13. bagatell. nem rossz.
a többi 12 sem!

(A kiállítás megnyitó október 14-én este 7-kor volt, de az estém eseményei felülírták a posztolást tegnap.)

Minyó Szert Károly
nessim galéria

Monday, 13 October 2008

ji king -- entracte a trafóban

Nagy kedvenceim kreáltak egy érdekes és cseppet sem könnyed előadást, melyet a Trafóban adtak elő a múlt hétvégén :) hurrá!
Nagy József (tánc - koreográfia) és Szelevényi Ákos (szaxofon - zene) jegyzi a Felvonásköz - fizikai színházat, amely a Ji King 64 hexagrammáját dolgozza fel az európai művészek szemével. Nem mindennapi formabontó gondolatok a tánc és a zene erejével kifejezve -- bár talán egy kicsit komorra sikerült. A ji kingi vonások, útmutatások számomra többször szólnak az élet pozitívumainak meglátásáról, mint ahogy azt Nagy látja, látattja, de képei, jelenetei, amelyek igen pontosan megfogalmazottak, így is (vagy éppen így) nagy hatással vannak, s sütik bele magukat a képzeletembe, emlékezetembe. A zene pedig, amely Szelevényitől megszokottan elvont és elgondolkodtató és igen összetett, mindezt pontosan írja alá, illetve öleli körül, erősítve ezzel a képi hatást. Nem könnyű darab, nem is mindig érthető, de a hatása beitta magát a bőröm alá.
Pas mal!

a munka világa

Ma reggel ismét a szabott robot világában találtam magam, a nyolc(tíz)órásban, elég profi volt a fogadtatás, viszont rögtön a mélyvízbe csöppentem...bele... ez szép volt! persze hasznos is, mert így legalább gyorsan képbe kerülök, viszont délutánra rendesen megfájdult a fejem, mert a vezetői értekezlet egy levegőtlen és ablaktalan szobában volt -- ezt soha sem értettem, vajon miért terveznek tárgyalókat, tanácskozásokat ablaktalan szobákba, egyáltalán miért terveznek ilyen szobákat? miért gondolják, hogyha nem látom az idő múlását (a sötétedést), akkor jobban fogok figyelni. stb.
Úgyhogy most alkalmazkodom, alkalmazkodnak, figyelek, koncentrálok, próbálok okosan reagálni, kérdezni, és viszek néhány bögrét magammal holnap!

Wednesday, 8 October 2008

tényszerűen: lehet más..

A tegnapi kis szubjektívemet ellenpontozandó közzéteszem, hogy mi az objektív helyzet... mert így fair, aztán mindenkileszűrheti...

Az összefoglaló levelet a wiw-en kaptam:
"Klub: Lehet más a politika!
Téma: Nekivágtunk
Feladás dátuma: október 7., 22:48
Üzenet szövege

Sziasztok!

Tegnap megvolt a nyitó akciónk.
Az élet kissé átírta a forgatókönyvet, ezért a híradások ehhez és hasonló címekkel jelentek meg:

- Lézer, autós üldözés, szállodai botrány - új párt alakul
"Felsőbb utasításra" akadályozták meg a Lehet Más a Politika! performanszát
http://www.hirszerzo.hu/cikk.lezer_autos_uldozes_szallodai_botr any_-_uj_part_alakul.82245.html
- Lézerrel lőtték a Parlamentet
A Lehet más a politika! mozgalom lézerezte a Parlament Dunára néző homlokzatát. A rendőrség megpróbálta megakadályozni az akciót.
http://index.hu/politika/belfold/nolezer3768/?main&rnd=578

Külön ajánljuk az alábbi videót, nincs négy perc, és nagyon jól érzékelteti az este hangulatát.
http://index.hu/video/2008/10/07/gerilla_vetites_a_parlamentre/ ?p=0

Hamarosan a saját filmünk is elkészül.
Blogunkon pedig itt található az összefoglaló:
http://lehetmasapolitika.blog.hu/2008/10/07/zavarjuk_a_politiku sokat

Holnap délelőtt a sajtótájékoztatóval hivatalosan is felállunk, beélesítjük a http://www.lehetmas.hu honlapot, melyen sok érdekesség és sok (kis) feladat vár ránk. Erről bővebben hamarosan írunk.
Addig is nagyon kérjük:
tegyétek ki az üzenőfalra a fenti linkeket, vagy közülük azt, amelyet jónak láttok. Minél több embert kell elérnünk, és ennek ez a leghitelesebb, legolcsóbb módja.
És az alábbi linkkel az érdeklődőket tereljétek a klubunk felé:
/pages/community/comdata.jsp?cID=2095919

S egy kis helyreigazítás:
a legutóbbi levelünkben szó volt SZMSZ-ről, kötelező tagdíjról, nos, az egy nem ennek a körnek szánt szövegből maradt benne, elnézést kérünk a kavarodásért.
Bár a költséghozzájárulásokat továbbra is nagyon hálás szívvel fogadjuk, most például egy szállodai szoba ára esett be nem várt költségként, lásd a fenti hiradásokban. Ne feledjétek: ha nem azt akarjátok, h az autópályaépítők és az atomlobbi vásárolja fel és irányítsa a politikát, akkor nekünk kell egy párt felállásának költségeit összedobni.
Mondjuk havonta napi egy kávé árával.

Támogasd az Ökopolitikai Műhely Alapítványt! Számlaszám (HUF): Cib bank, 10700206-47517604-51100005

És drukkoljatok, mert nagyon nehéz harcmezőre megyünk most ki, el fog kelleni a támogatás.

Köszönettel:
Vay Márton"

Tuesday, 7 October 2008

lehet más...

Úgy látom, itt az ideje visszatérni az Életbe! Hogy ez pontosan mit is jelent, az még újraértelmezés alatt van, ahogy az lenni szokott olykor az életben, de - szerintem- ez jó!
Erre azért is szükség van, mert most látom, hogy a Seneca idézet már kétszer is felkerült, de csakazért sem veszem le, mert ez mutatja azt, hogy milyen lelkiállapotban voltam :) van ez így! az újraértelmezés pedig azért is folyik, mert mint a nyáron megállapítottam, az Élet mostanában "élesben megy", ami pontosan nem tudom, hogy mit is jelent, de mindenki nagyon elfogalt lett, és nem ér rá, vagy befordul(t), vagy arra hivatkozik, hogy a munka, a család, a nemtom én mi mellett nincs ideje egy sörre, borra stb, csakúgy spontán meg végképp nem. Ez talán azért lep meg még mindig, mert azt mutatja, hogy érdektelenné válik, válunk egymás számára, és itt nem arról van szó, hogy az én irányomban (mert ha csak erről van szó, akkor lépjünk), hanem arra a környezetre, társadalomra, világra, ahol élünk!

Vegyük csak a tegnap estét: Gondoltam, kimegyek az Ökopolitikai Műhely kezdeményezése általi Fényshow-ra a Parlamenttel szemközt, kíváncsi voltam, hogy mi lesz, lehet-e más a politika? Senki nem ért rá velem jönni. (Volt, akit meg sem kérdeztem, mert tudom, hogy X.hónap Y.napja előtt ne is hívjam!) Sokáig vívódtam, míg végül rávettem magam és elmentem. Az újságírók és a szervezők közléseivel ellentétben nekem más benyomásom lett az eseményről. Pár perccel f8 után érkeztem, már ott volt úgy 40-50 ember, - szerencsére ismerősöket is találtam, - de a várt Fényshow sehol nem volt, már tartottam tőle, hogy lemaradtam. Meg kell jegyezzem, nem vagyok beavatott, csak egy klubtag a wiwen, egy érdeklődő, így fogalmam sem volt, hogy épp mi történik. Én 2db (!) rendőrt láttam (de ezt természetesnek véltem egy ilyen esemény kapcsán), akiket miután körülvett a szervezők (?) és újságírók hada, tényleg hívtak erősítést, egy civil kocsiban érkezett még 2 másik rendőr. Majd a "bennfentes" hírek a tömegen futottak át, hogy nem engedik a fényjátékot, bár az akció bejelentése megtörtént, az, hogy miért nem engedélyezik, az nem derült ki (valakik a Műemlékvédelmet is emlegette!?). Így tényleg a közeli hotel felé vették az irányt, hogy annak egy szobájából oldják meg a "bevilágítást." Én - mint a tömeg része - tényleg nem érzékeltem, hogy pontosan mi is van, bár természetesen arrébb ballagtam pár lépést... és persze, egy jó félóra múlva, a fényjáték is megjelent a parlament falán... a kis zöld emberke, amely az Exit/Kijárat feliratok szimbóluma, ott volt... de hogy kit szimbolizált, arra csak nagyon elvontan tudok következtetni! Ahogy arra is, hogy jött vagy ment!?
Egy kicsit csalódtam, bevallom. Nem tűnt profinak a szervezettség, és ezt sajnálom. A rendőri megjelenés (és ellehetetlenítés?) is adhat hírverést, de ez számomra éppúgy szenzáció hajhász és negatív hír, mint amit nap, mint nap olvashatok. Reméltem, hogy ez a kezdeményezés más lesz, olyan profi, mint amilyen a netes kommunikációja, illetve a benne lévő elméleti szakemberek szakmaisága - kellenek a gyakorlati szakemberek is, ne tagadjuk! A mai világban profinak kell lenni, mert különben nincs esély. Ez így egyenlőre nem volt elég ütős - kíváncsian várom a szerdai sajtótájékoztatót és annak visszhangját (is)!

Szóval, az Életbe visszatértem... leírhatom, hogy befogadott a doktori tanács, van munkám (és munkahelyem) is a jövő héttől, érnek hatások, találkozom, együttgondolkodom emberekkel, s örülök, hogy új emberek és ügyek is megtalálnak... mégsem érzem a teljességet, teljesnek, kiteljesedettnek magam... azt hiszem, ennek újbóli megtalálásáról fog szólni az elkövetkező időszak! Tehát itt leszek :)

Sunday, 28 September 2008

Seneca idézet

"Mindenki ... rengeteg munkával, tennivalóval foglalja le magát, hogy jobban élhessen, s élete feláldozásával építi életét. Gondolatban mindig a távoli jövőt tervezgeti, márpedig a halogatás az élet legnagyobb vesztesége: megfoszt minket minden „első naptól”, elrabolja jelenünket, miközben a jövővel kecsegtet. Hogy éljünk, annak legnagyobb akadálya a várakozás, amellyel elvesztegetjük a mát."

Monday, 22 September 2008

autómentes világnap

Ma volt az autómentes világnap :)
Sajnos nem tudtam ott lenni, mert még mindig a NagyMű foglalja le a napjaimat, de lélekben ott voltam, meg a híradásokat is néz(t)em (fordítani csak úgy tudok, hogy valami zúg a fülem mellett; legyen az tv, rádió, zene..), és bár nincs biciklim, de legalább az autómat sem használtam (-tényleg remélem, megvan még ott, ahol hagytam!) - viszont legalább egy jót görkorizhattam volna!!
Na, majd ha minden kész van :)
Remélem, Ti sem vezettetek!!

Friday, 19 September 2008

slow progress...

Quite unbelievable, but it seems like that i will make it... finally! I am not quite sure how it happened, but (now) i know that it should have happened years ago! but maybe the timing was set for last minute ... my best last minute call! and i was on the "trip" again... :)

Process is tiring, but my friends and family are wonderful -- i am really grateful for their support received in many ways-- THANK YOU!!!

A few more things to be finished then i can start constructing and living my new adventure -- hope you will be part [tu]!

Tuesday, 16 September 2008

tézisek //thesis

A tézisek már a nyomdában vannak...
Még megy a NagyMű paszírozása... hogy hogy unom...

Élvezzétek az életet!
pussza

//
my booklet of thesis is under print... unbelievable!!
still bugging with my piece o' fart... soooo bored..... and tired.......

Enjoy life!
hugs

Sunday, 14 September 2008

Földkerülés vitorlással

Úgy látszik, mostanában érdekesebbnél érdekesebb dolgokat tesznek a barátaim, most csak egy gyors linkajánló a (eddig) legőrültebb vállalkozásra - aztán majd ugyis írok róla :)

FÖLDKERÜLÉS

Friday, 12 September 2008

parizer

ajánlom a következő blogot, amelynek megjelenéséhez magam is hozzájárulhattam :) az szerzőnek ezúton is kívánok Boldog Születésnapot! s remélem, egyszer a kedvencei között leszek ;)
Parizer - avagy a párizsi lét

Wednesday, 10 September 2008

hát... kész is a ketrec...lassan megy...

"Mindenki ... rengeteg munkával, tennivalóval foglalja le magát, hogy jobban élhessen, s élete feláldozásával építi életét. Gondolatban mindig a távoli jövőt tervezgeti, márpedig a halogatás az élet legnagyobb vesztesége: megfoszt minket minden „első naptól”, elrabolja jelenünket, miközben a jövővel kecsegtet. Hogy éljünk, annak legnagyobb akadálya a várakozás, amellyel elvesztegetjük a mát." (Seneca)

Friday, 5 September 2008

Monday, 1 September 2008

phd

kitörtem a pánikot phd ügyben, úh most úgy két hétig para-írok... szokásos módon utolsó eseti láz... jó lenne már megváltozni...

Thursday, 28 August 2008

almadzsem

Nos, az éjjeli sikereken felbuzdulva, gyárottam egy kis almadzsemet is - csak 3 üveg lett, pedig mennyi meló!!
Na, remélem, a vendégeknek is ízleni fog :)

Ímhol a recept:
"Almadzsem nagyjából ugyanígy: nagyon kevés vízzel megfőzöd, turmixolod, fahéj+szekfűszeg, esetleg egy narancs / citrom kiáztatott héja spirálban ügyesen, vékonyan levágva, majd hajszálvékony szeletekre vágva - ezt főzöd sűrű kavargatás mellett egy órácskát (!), amíg besűrűsödik, és szép, karamelles színe lesz. Kész. Csók"

megjegyzés: ha héja nélkül főzöd (mert pl. az alma ütődött volt), akkor nem kell turmixolni, mert magától szétpuhul! ja, és én a tegnapi borból használtam egy decit ma is, víz helyett.

körtelekvár

"my first, limited edition pear-jam is cooling under the eiderdown :)"

Nos, igen, ezen is túl vagyok - a végén még megrögzött konyhatündér leszek! De mit csinál az ember, ha hullott körte szakad rá? Ki ugye nem dobja, mert úgy nevelték, hogy ételt (ha lehet), ki nem dobunk, viszont megenni sem bírja abban a romló tempóban - hát befőzi!
És mire is jó a iwiw? Hát például arra, hogy isteni jó befőző recepteket köröztessen egy tündérkezű barátnőm, a Saly, közzé is teszem, mert soha nem gondoltam volna, hogy kell a lekvárba az a bor (bár nálam valami cuvée volt csak itthon). Szerintem, jó lett. Pont 4 kicsi üveg. Kincs.

A recept - mindenkinek szája íze szerint!

"Nagyon finom körtelekvár:
3 kg körte (a héját nyugodtan hagyd rajta, csak a magházat vágd ki)
fél liter édes muskotály (a maradék két deci a dolgozóé)
kb. 70 deka cukor (kóstolni kell)
4-5 szem szegfűszeg
1 kiskanál őrölt fahéj
1 citrom vastagon felkarikázva (a magokat hagyd benne, az sűríti)

Az egész cuccot nagy fazékban addig főzöd, amíg a körte teljesen puha nem lesz. A citromot kidobod, a szegfűszeg vagy megkerül, vagy nem. Adagokban leturmixolod vagy botmixerrel bűvészkedsz, a lényeg, hogy homogén, sima legyen. Visszatöltöd a fazékba, még egyszer jól felforralod, ha nagyon híg, akkor főhet még egy kicsit, hogy sűrűsödjék, gyorsan üvegbe vele, lekötni, öt percre fejreállítani, mars a cihák közé másnapig. Kész."

Monday, 25 August 2008

Extravaganza Triglav NP

We are back and happy :)
The trip was great - i loved to see all of my friends from all parts and am greatful that they have joined :)
story to cont. soon!!!

Tuesday, 19 August 2008

Extravaganza on Sziget et al...

Huh! A few very busy days behind - or at least i felt busy with two guests (and my inner worries that i have not done any work), but the time we pass together is sooo much fun!!! :-D

Friday heat made us a bit dizzy, so Kr and I needed relaxing, while K explored the Labyrinth (katacombs) of Buda as she has a liking for them -- though she could suggest a better lighting system for the whole thing to spice it up a bit. Then we had my special (second) guest meal of lecsó (K was eager to get tomatoes and paprika on the market) and some fish :) yummie!

After a late start and search for some special present on Saturday morning we started off to Sziget Festival... that was outrageous! The girls have never been to a festival like that where so many things happen at the very same time. K asked 'So how many stages will there be? Four!?' and was surprised when i replied 'rather 14, but maybe 24'. So as we summed up the evening: 2 performances-dances, 1 vietnamese water puppetry show, 4 concerts including R.E.M. in the VIP lounge, lots of dancing, unicum, beer and fröccs (wine with soda), Hungarian specialties: kürtőskalács and lángos, 'spasime' guys (new terminology invented), cold weather and drumming, taxi-queu and tons of impressions that cannot be quantised....

As we got home very early, around 4am, we had a late, late morning and then went to see my parents in Gödöllő. K has known them since our childhood, so it was great to meet again :) My mom prepared a Hungarian dish for the girls, fish soup and palacsinta (pancakes - that K loves and was wishing for) for we all got well-fed as it is a custom also in this part of the word. The garden was beautiful and we even got some fruits as well!! Then we discovered the famous Grassalkovich (now Royal) Castle of Gödöllő - with all the joys and tragedies of its previous owners. It is nicely renovated and presented to tourist showing the history of the place and giving an air of those times. K really considered a wedding in the garden of my parents and then in the castle itself - my mother volunteered to organise it for her ;) (Of course, she tries to put the whole story on me now!) Finally we also had a look on another 'castle' under construction - and are eager to receive an invitation to a grill-party soon! After more food - mainly melons- and some unicum (K and my father ;) ) we headed back to town... as Kr had a rendez-vous with an old time friend :)

Monday started with our stroll along the Danube till the Main Market and some other shops, but we ended up at the Széchenyi bath to relax for hours :) It's the favourite bath of Kr and me, and now we all could enjoy it to its full beauty as it is totally renovated by now! I just love that place- though it rather felt like a 'strand' (like a lido) this time.
At night we discovered the new restaurant of Kr's friends -- M. restaurant in Kertész utca (7th district) - home-made dishes and friendly waiter(es)s- what a great time we had! Design is at its utmost there!!

Today the ladies have done the shopping for the trip to start tomorrow, and i do not feel quite well, but we manage! Everyone is getting more excited...
And not to miss anything in Budapest it comes more sight-seeings and museums...

Friday, 15 August 2008

Extravaganza via Budapest

K has arrived , has no changed a bit in the past 20 years at all :) we know each other since 10/12yrs old :) she was dressed in red as usual - at Nyugati railway station - that is a change!

We chatted the whole afternoon through then wanted to see what's in town - but most of the places are either closed or moved out to Sziget Fesztival - it was unbelievable!

Finally K repositioned her religious feelings at the Basilika - where she found herself soo small compared to God at the age of 13!! Now she is back on track... i hope...
Then checked out a few buildings, inlc the Gresham Palace where we were treated so nicely that we would go back for a guided tour through art nouveau.
And had a drink at the new Gozsdu Udvar (Gozsdu Court) ... going to be a new posh, but interesting place ;) and finally enjoyed some music at the new premise of Tűraktér in the 6th district were we had the chance to see an experimental film exhibition. "Dr. Mrs. Varsányi, mouse exterminator, 'You'll bring the bacon, I catcth the mice!'"

... and Kr arrives soon...

Thursday, 14 August 2008

Extravaganza Triglav via Budapest

...starts in minutes when the first participants, my German friend arrives... she is already on the train from the airport, so i'll go to fetch her now :) yippeeh!!

oh! i've started explainig what extravaganza is experienced last year, on the Olypmos, but never had the time to finish..

we - only women - climb a peak each year - this year it is Triglav!! keep you updated :-D

Tuesday, 12 August 2008

nyári update

valahogy mostanában eléggé pörög az élet - mivel a barátaim vagy szabadságon vannak, vagy már megjöttek, és relaxáltak, ezért jó ötletnek tűnik, hogy találkozzunk, sörözzünk, beszélgessünk...

arra már mostanában rájöttem, hogy nekem ez megy, mármint a beszélgetés, s lehet, hogy ebből is kellene élnem. mikor ezt kommunikáltam a legjobb barátaim felé, mindenkinek oly természetesnek tűnt, hogy ez engem is meglepett :) szóval most igyekszem kitalálni a legjobb formát, módot, témát, amiben kommunikálok, hogy aztán sikeres legyek :) mellesleg a Nők és a pénz tréningre is ezért mentem el, hogy egy kicsit megnézzem milyen ez, és lássam a konkurenciát!

előtte persze válság-menedzseltem, mert elpattant a bojler egyik vízvezetőscsője, így aznap reggel kétszer is zuhanyoztam, egyszer sminkben és felöltözve, mert hát ha ömlik a bojlerből a víz, akkor sugárban. bár ez A bűvös dátumú nap volt, mégsem egy olyan jelnek vettem, hogy nem megyek el a tréningre, hanem elzártam a főcsapot, feltakarítottam az úszó fürdőszobát, és elmentem. útközben vettem csövet, amit este kicseréltem. igaz, megvárhattam volna míg az egyik barátom segít, de nem volt időm, várt a masszázs. ezzel is úszott apám reménye, hogy egyszer férjhez megyek: már egy csőcseréhez sincs szükségem pasira ;) pech. viszont rájöttem, hogy a fürdőszoba a feng shui szerint a karrier területére esik a lakásomnak, s az igazat megvallva, szép kis porcicákat söpört ki erről a területről + felmosta - így jöhetnek a változások, utánam meg az özönvíz!
a masszázs isteni volt - egy különleges masszázs : ma-uri (maori). a studió pedig egy külön élmény, egy barátnőm barátnőjéé és mindenkinek ajánlom - ha nem is ott, de próbálja ki! (erről majd írok külön posztot is)

de az élet előtte és utána is zajlott/lik, és "súlyos" kérdések merülnek fel - és mint írtam, "most már élesbe megy" - felteszek itt néhányat a teljesség igénye nélkül, s előbb-utóbb válaszok is kerülnek majd rá (megjegyzéseknek örülök):
- Mitől jó nő valaki? Másképp gondolkodnak-e erről a nők és a férfiak? Jó nő-e a csajom? (ezt egy pasi kérdezte)
- Mitől unalmas egy kapcsolat? Mi van akkor, ha úgy találom, hogy egy unalmas férfival/nővel élek? Mi legyen?
- Együttélés vs. Együttalvás
- Pénz, pénz, pénz... gazdagok leszünk! v. ?
- Szex a házasságban, gyerekkel - hogyan lesz rá idő? fáradtság, munka, ... akarom/d?
- Féltékenység, avagy kivetített érzelmek
- Kalandok és kihívások, avagy extrém sportok - vitorlázás a világkörül és egyéb testhez álló elfoglaltságok
és még egy rakás más kérdés is felmerült - elég reflexívre sikerültek az utóbbi hetek, alig bírom emészteni

mellesleg pedig játszottam még egy remek estén át kiskeresztfiammal, aki nagyot nőtt az utóbbi találkozás óta, és helyes kis kölök lett :) tud kutyában (ez egy jóga póz), leérintett sarokkal, egyenes háttal sétálni - döbbenet! bár szerintem, könnyebb lenne két lábon, de ő ezt még nem tudja. gyönyörű egyenes háttal ül. és bájosan mosolyog a kis loknijaival. együtt kopogtattuk a pet palackot a padlón :)

és persze tegnap délután ott voltunk a Magyar Dal napján is :) kezdődik a Sziget fíling! már szinte hiányzott :) ez az off-Sziget rendezvény kissé felemás érzéseket váltott ki bennem, de végül is jól szórakoztunk. tánc. pörgés. sorbanállás. buli. nagyszínpad. zene. a dal mindenkié.

egyetlen problémám van idén nyáron, hogy hiányoznak a langyos nyári esték, a jó idő, no meg az andalító séták - de a körforgásban majd ezek is változnak...

ja! és a jóga hétvégémről még nem is írtam, ami egy testi-lelki feltöltődés volt - ott is sokat tanultam magamról. többek között átestem egy meditációs gyakorlaton, amitől még most is zsibbad a lábam, de fantasztikus energiákat láttam és megérte.

ezekentúl pedig végre befejeztem Frank Schatzing könyvét a Rajt. nagyon elgondolkoztató! tényleg mi lennénk az egyedüli intelligens lények a bolygónkon? hááát... innentől figyelem az természeti anomáliákat is!
+ találkoztam egy fiatal párral is, akik egy új bizniszt indítottak - a Kyoto-i egyezmény CO2 megváltására alapozva. nagyon tetszik, akár anno nekünk is eszünkbe juthatott volna! de nekik jutott. ez most reklám: nézzétek meg: www.co2ntra.hu

Friday, 8 August 2008

2008.08.08. - Nők és a pénz

"Hogyan segítheted pénzáramlásodat, és miért pont 2008.08.08-án? Nők és a pénz tréning ismét!

Tudtad, hogy a 8-as a szerencsepénzt, az örökkévaló pénzáramlást szimbolizálja? A kínaiak nem véletlenül tették a Pekingi Olimpia nyitónapját 2008. 08. 08-ára.

Talán találkoztál már az interneten olyan híradásokkal, amelyekben azt állítják, hogy a Földet ekkor nagyon erős pozitív energia is éri - a mi életünkben ennyi 8-as egybeesése a dátumokban nagyon sokára lesz.

Hosszabb szünet után - sokak kívánságára és kérésére is - pont ezen a nevezetes “örökkévaló pénzáramlás”-napon, tehát 2008. 08. 08-án, pénteken ismét lesz nők és pénz tréning.

Itt megtudhatod, mik azok az alapvető dolgok, amelyek abban segíthetnek,
- hogyan legyen tele a saját, női pénztárcád,
- hogyan alapozd meg saját női anyagi függetlenségedet."

Chi* tréningje - ma itt vagyok! Addig olvasd:

http://www.gazdagnok.hu/2008/06/17/nok-penz-szokasok/
http://www.gazdagnok.hu/2008/06/06/milyen-elvarasaid-vannak-nokent-a-nok-es-penz-temaban/
http://www.nlcafe.hu/ezoteria/20080808/080808/

Wednesday, 6 August 2008

Sex and Budapest - Mamma mia!

Mondhatnám, hogy tegnap klub gyűlés volt, de nem, csak spontán moziba mentünk! És persze a nyár hevében mindig valami limonádéra vágynak még az entellektüel nők is - így esett a választás a nyár slágerére, az ABBA filmre. Nem bántuk meg! Szerencsére nem sokat hallottam előtte róla, de azt igen, hogy a 007-es dalra fakad - itt akadt ki egy ismerős férje ;) - nos, szerintem, pedig nagy poén volt, és tök jó, hogy bevállalta!
A sztori tényleg egyszerű:
Alap: egy gyönyörűséges szigeten játszódó, talán '70-'80as évek (bár ha visszaszámolok kb. '85-'90 lehet), ahol a Mamma még ifjú lány (Meryl Streep - nagy kedvencem), aki kihasználja a nyári kalandok nyújtotta előnyöket és helyzeteket, és három pasit is felszed egy nyár alatt- és mindezt naplóba írja (vigyázni kell azokkal a fránya naplókkal!). A lánya, aki apa nélkül nő fel, épp 20 és szerelmes és házasodni készül, amikor is megtalálja a naplót, és neki apa kell. Bonyodalom: mindhármat meghívja, hogy kiderüljön, ki az igazi, és mind eljönnek...
Műfaj: ha valakinek valami nyomja a lelkét, akkor ABBAn dalra fakad...
A vége? Minden jó, ha...

Én szívem szerint végig énekeltem volna a slágereket, hisz ezen nőttem fel, a szülők erre buliztak (pedig nem is volt Donna&Dynamo bandájuk), és egy kis tánc sem esett volna rosszul! Kár, hogy tele volt a mozi. Mindenestre megállapodtunk a csajokkal, hogy akinek először lesz lánybulija (majd módosítottuk, hogy mindannyiunkén), ott lesz sellő-lány (halruhába öltözés) és ének, de valami kis műsort biztos alakítunk! Addig meg gyakorlunk :)

Az est non plus ultrája az volt, hogy a szokásos mozi utáni koktélunkba belecsörgött D barátja, hogy lenne-e kedvünk megnézni a Nyugati pu. Királyi váróját, mert be tudna vinni! Hm, ilyen is van, kérdeztük? Majd tíz perc múlva pókerarccal beugrottunk egy felesre! Király(i) volt!

Monday, 4 August 2008

horoszkóp

"Hello, Nórám!

Augusztus 1.én szolár eklipsz lesz, ami mindig új karmakör kezdetét, és a régi lezárását hozza nekünk a fogyatkozás jegyében és házában. Nálad ez a 8. házba esik, ami az átalakulás (gyökeres), tabuk, szexualitás, halál, pénzügyek (mások pénze, közpénz, adó, biztosítás, hitelügyek) területe."

Nos, most kíváncsian várom a fejleményeket - mostanra úgy érzem, tényleg megértem a változásra - a hétvégét jógatárborban töltöttem, s ott belül változnak a dolgok :) majd igyekszem szavakba is önteni!

Thursday, 31 July 2008

véradás +

A mai nap azért volt szép, mert elmentem vért adni! Eme nemes, nagylelkű, emberi (stb.) gesztusomat már rég nem gyakoroltam, mert 2004-ben hazavágott a rendszer, hogy én ne akarjak a születésnapomon vért adni, ha előtte tavasszal Dél-Afrikában hesszoltam, és malária (elleni) bogyót is szedtem. Hát én meg jól felhúztam magam! Mert persze kiderítettem, hogy a szer kb. 3-6 hét alatt kiürül a szervezetemből, és nyugodtan fogadhatnák a véremet 3 hónap után, de kényelemből nem teszik. Ezért én sem tettem!

Viszont most jött egy körüzenet az iwiw-en, hogy csökkent az ország vérállomány tartaléka, és hát kellene egy kis adomány. Mivel ismét remek egészségnek örvendek, így gondoltam, bevállalom! Írtam én is köremailt a barátoknak, ismerősöknek, hogy jöjjenek velem, mert akkor nem unatkozom végig a sort... hát, a válaszok mindenfélék voltak :( Nők esetében inkább megértem, hogy nem tudnak adni, lett légyen az menstruáció, szülés, terhesség stb, de azt gondolom, hogy a férfiak, hacsak nem ájulnak el a vértől és egészségesek, emeljék fel az egójukat és tolják el egy véradásra! Ugyanis később ők vannak a leginkább felháborodva, ha netán tán egy műtét során szükségük lenne rá, és nincs. Van egy volt osztálytársam, egy jó pasi, aki mindig ad; rendszeresen, mert azt vallja, hogy a szervezetének ez jót tesz (lásd a nőket, aki havonta véreznek), mert ellenállóbbá és fittebbé teszi! Nem tudom, hogy ez igaz-e, de a srác a mai napig fitt és egészséges!

Egyetlen ember jelzett vissza - egy volt tanítványom, akit nagyon bírtam, hogy jönne! Így együtt mentünk, s lehet hogy végre neki nem leszek 'Tanárnő!'. ;) Ő is egy aktivista, emberi jogi, okos és csinos nő. Nagyon büszke lettem rá, mert a kurzusomon tanultakat használja a mindennapi munkájában is. És mivel évek óta nem találkoztunk, így végre kidumálhattuk magunkat, együttérezhettünk a személyzettel és szórakoztattuk is őket - a karszorító szalag egyáltalán nem ment a ruhám színéhez!! Viszont a cseppnyi kitűző illett a ruháinkra a végén :)
Ezen túl persze, adtunk még egy pipetányi vért a Szent László Kórház leukémiás részlegének is kutatásra!

Bár a dolog nem volt várakozásmentes, mert ma viszonylag sok ember jött el, jó volt látni, hogy itt senki sem idegeskedik, vagy siet, és a mobil telefonok sem csörögtek. Erre a másfél órára mindenki teljesen egyenlő volt és ugyanazért a célért volt itt - hogy segítsen! Várt a sorára, elmajszolt közben egy nápolyit, a nagy melegben megivott egy-két ásványvizet. A fáradt mosolyok mellett, még Samuel P- Huntigton egy könyvét is megkaptuk ajándékba. S nekünk nem voltak dilemmáink, hogy Kik vagyunk mi!?

Újabb időpontok és helyszínek itt!

Monday, 28 July 2008

Szex and Budapest - avagy a nők reggeliznek!

G végre egyedül volt itthon, s bár C az Északi-tengeren sütteti a hasát, mégis csaptunk végre egy közös reggelit a Liszt F téren - mint anno! Ez már már olyan szokássá vált az elmúlt években, hogy nyaranként, amikor mindenki itthon, akkor egy napsütötte teraszon reggelizünk, hm... (bár itt lenne az ideje valami új hely után nézni, de erről majd később..) Telente ilyenkor a Széchenyi-fürdőbe járunk - az sem rossz!

Nekem a LF tér nagyon kedvező, riasztástól számítva mintegy 5-10perc alatt ott szoktam lenni, még ha keltenek akkor is, de ezen a reggelen nem így történt. A találkáig már túl voltam az újabban kedvenc vasárnap reggeli rádióműsoromon, miközben kivasaltam. A Kossuthon megy (most MR1), 8:40-10:00 között - SMINK NÉLKÜL. Mindenkinek ajánlom, sokat lehet megtudni belőle a nőkről, meg arról hogyan gondolkoznak, mit érnek el, stb. Nem mindennapi és emellett szórakoztató is!

Szóval, G telefonált, hogy ő most parkolt le, hogy én hol, és hogy D késik - aztán leültünk, a Vian-ban! És megkezdődött a reggel, immár másodszorra és élesben :) Ránk se hederítettek! Ez alapvetően mindkettőnket ki szokott hozni a sodrából, de most jól elvoltunk, téma volt bőven, és csak mintegy 15perc kiszáradás után tettük szóvá, hogy 'Ez itt kérem szervíz!?' Onnantól az üzletvezetőnő kitüntett figyelmében is részesültünk - ez már rendben volt, ugyanis kifogtunk megint egy kezdőt! (Mostanában ez rendszeresen történik velünk, mármint hogy elsőnapos kezdő pincéreket fogunk ki, akik még nem biflázták be a menüt és csetlenek-botlanak-és-menőkenk-hiszik magukat ;) nem értem, hogy lehet így őket munkába állítani, szerintem, fel kellene tudni mondaniuk a menüt mielőtte kilökik őket a placcra!)

Ott ültünk, mindenki bombajól nézett ki a nyári pihenések után, befutott D is, akkor újabb kör rendelés, ment a duma - mindenféléről, hogy ki hogy van, és hol tart a lelki-szellemi-karrier-családi fejlődése, de ne hidd, hogy kipakolom, hogy pontosan miről is, mert egy jó része titok, amolyan kis női, avagy családi, másrésze pedig a pillanat varázsa alatt tovaszállt, - teltek az órák, de észre sem vettük. Régen nevettünk ilyen jókat, a körülöttünk ülők is csak néztek, hogy mi van!? De egyszerűen az élethelyzetek és sztorik olykor megkívánják, hogy egy jót derüljünk rajtuk, mert vagy tényleg viccesek, vagy mert így a legegyszerűbb és így tudjuk feloldani őket! És a közös hahota isteni!
A legmegdöbbentőbb az volt, hogy a dolgok egy ideje már "élesben" mennek, hogy már nem húszévesek vagyunk a gyakorlópályán, ahol még egy-két baki belefért, hanem hogy bizonyos döntéseknek már súlya van, amik már nemcsak bennünket érintenek, és hosszútávon meghatározóak! Furcsa fintor, hogy felNŐttünk.
Persze korrigálni mindig lehet! És a jóbarátnők akkor is ott lesznek :)

Saturday, 26 July 2008

5300m

Mivel ma a Balaton-átúszó elmaradt, és szex sem volt kilátásban, kellett egy kis sport! No meg Có-nak is megírtam, hogy futok egy kört, szóval cirka 10 óra alatt sikerült magam rávenni, hogy fussak egy kört - a Margitszigeten :) szép teljesítmény ;)
Persze azért ezalatt a 10óra alatt elolvastam vagy 300oldalt, meg csevegtem, meg főztem, meg dolgoztam, no meg aludtam is - szóval egy átlagos szombati napot nyomtam, ahogyan én szeretem!
No, de végül kimentem. Már sötétedett, és meglepődve tapasztaltam, hogy sokkal melegebb van, mint vártam, legalább 25fok! Nem kellett volna a széldzseki, de ha már úgy hozzámnőtt ;) A kör jó volt, éveztem, bár a részidőn még javítanom kell a szeptemberi félmaratonig, amit párban futunk Có-val. A helyzet az, hogy nekem csak 8km-t kell majd futnom, ami pite az ő 13km-éhez képest ;) - amikor először futottam, azt hittem, hogy párban mindenki egyenlő hosszt fut, de aztán ott kiderült, hogy nem, a pár alatt párokat értenek, és a pasik fussanak többet! (helyes - most így is lesz!) Akkor én egy kollégám feleségével futottam, s nekem jutott a hosszabb szakasz - túléltem, és nagyon büszke voltam magamra!!
A ma esti kocogás alatt láttam egy szép naplementét, viszonylag sok hajót a Dunán, tömve emberrel, és a szórakozni induló fiatalok is ott voltak már, no meg az andalgó párok! A legjobb viszont az volt, hogy végre ismét harmóniában éreztem magam, kívűl-belül - gyönyörűséges!

The Olympus Extravaganza – how it started

For fifteen months i lived in Skopje, Macedonia. Before having moved there my friends promised to come and visit me as it is not so far away: they can take a bus, a train, a car or even a plane, just hop in-on-off, and be there (in some hours;) – lots of them did visit me! and it was good fun!

Three ex-colleagues of mine who have also become good friends arrived for a long and crazy weekend in September 2006. i was already back from holidays and stress was there again, so timing was just perfect - i always appreciate good company and i did not know that many people in Skopje at that time. While they were there, the idea emerged – so as to keep us in good shape for the coming summer – to conquer the famous mountain of Gods, the Olympus!

We explored Skopje and the neighbourhood in September and was planning for our next summer trip to the Olympus. In the meantime I made some new friends in Skopje, as well my old-time German friend had also decided to spend her 2-week holidays in Macedonia and as the dates collided with our planned climb, she joined us, the gang!

So there we were seven women TO CONQUER it!

The Hungarian team of three though changed a bit in composition – as one friend had to stay behind as she had become pregnant in the meantime – arrived to Skopje on a busy Thursday night, on 7 June. I was lucky as K had already arrived on Tuesday, so someone was home to open the door and receive the tired travellers. Bloody hell I still had work to finish off.

When I arrived home, we decided that the Hungarians should refresh themselves whereas the international part (K, M - a Dutch woman who lived around the corner – and me) of the team should go shopping, so we went and did grocery shopping for 2 days that was to be carried up the hill! I was dead tired as I had a turbulent week behind, but happily all gave a hand when it was needed. It was only H missing from the team – she also had to finish her notorious report! We ate a lovely Macedonian dinner at my favourite around the corner restaurant, where I was on good terms with the cook and owner, and loved hanging out there as it was simple and friendly, and then we still needed to make the sandwiches. J and K made us delicious ones, although sent E and me to bed at midnight so as to be able to drive the following day. Somehow my design flat did not seem too big this time at all :)

Wake-up was set at 6am, so as to leave by 7am – and we DID! M and H showed up, we packed up the team in two cars and left. The drive was entertaining as K did not know M and H, and we were all different nationalities! The first shock to the Macedonian border system happened upon our arrival: four different EU passports (2 diplomatic ones) from a normal registered HU number plated car, three of us bearing a Macedonian ID too – we felt pity for the trainee at the crossing point! And enjoyed some Hungarian CDs received from the other car – best was like trying to translate Hungarian songs by Jazz+Az, a formation whose text, lira is based on rhymes in common language – I am not sure that was my most successful translation ever, my only solace was that some part of the biological terms and slangs of vocabulary was not only incomplete on my side ;)

And there we were at the foot of the Olympus at 1100m. Heavy clouds were hanging above the mountains that managed to scare Ió off the climb. J was not to climb from the first moments, she just loves Greece. So we were five to go. After packing and taking all the necessary equipment and food and water, we started around at 12:30.

First day we planned to achieve the Tourist Huts at 2100m and stay there overnight. The path has soon become steep and rocky, and the weather stays humid enough to make us slacken the pace. I was so happy to finally be there – all organised and moving! It seemed that everyone knows her place and pace, K and M were climbing first to give the rhythm, H could not make up her mind in the middle, E and i were the last ones, so we could exchange news and talk about things that happened at home. We stopped at regular times to get some breath and enjoy the landscape, put on or take off cloth, share stories and drink some water. Few know that water is scarce at the Olympus – there is only one spring running but we left that at the foot, so one has to CARRY all the water needed for the whole hike. It can be 4 litres in sunny and arid weather! As we were at the beginning of the season, we “only” calculated 3 litres per person. Plus all the clothes needed for the 2 days – regarding the weather conditions it meant shorts and T-shirts at the starting point (around 30 Celsius) and winter-coat, polars, and hats and gloves on the top (around 5 Celsius). As one gets wet on the way up, dry T-shirts and panties were needed, plus our make-up remover ;)

(to be cont.)

Friday, 25 July 2008

Krk szigetén (HR)

Pár nap az Adrián...
Felüdülés volt és rövid. Jobb időt reméltem, meg azt hogy kevésbé leszek fáradt, így könnyedebben jövünk-megyünk. Nos, ebből majd minden meg is valósult :) Én csak a sofőr voltam. B szervezte. Volt szuper szállás, bár kissé távol a parttól, így a sziget keskeny útjain is kacsázhattam, viszont tiszta volt,rendes, és szemben volt egy grill vendéglő, ahol a szakácsnéni, még este tizenegykor is olyan vendégvárót, balkáni salit, kevert nekünk az asztali borhoz és magyarázott hozzá horvátul, hogy visszamentünk búcsúzóul!
A program is kiváló volt: úszás, napfény, úszás megint, kukorica a parton és séta, vettünk p* matracot, áttetsző kéket (mert ez megy a fürdőruhához és B szeméhez), végül nem kite-oltunk, lemaradtunk (már megint, mint tavaly Máltán), mert első nap aklimatizálódtunk, majd matrac és a baska-i öböl medencéje (isteni volt a calamari!), aztán pedig jött a vihar, "amit ma megtehetsz...". Így elolvastam a nyári limonádémat, majd megnéztük Krk városát, ahol egy kis ékszer sopping is belefért, B-nek vettünk egy nem mindennapi nyak és fejdíszt :) lehet irigykedni és csodálni! Aztán hazafelé pedig ott voltak a Plitvicei-tavak, ahol nyomtunk egy kisebb túrát - az valami mesés türkiz és kék volt, meg zöld, hangos zubogókkal, vízesésekkel, és pisztrángokkal!
A hazaút eléggé fárasztó volt, mert esett, de a hát- és nyakmasszázs, amelyet képzett masszőr utitársunktól kaptam a jó teljesítményért/hez, kárpótolt!
Jövőre csakis hosszabb időre megyünk és kite-olunk is, most már biztos, az első napon!

Wednesday, 16 July 2008

Balaton


Hú, a Balaton még mindig nagyon jó!!
Szeretem a nyaralónk, bár már kissé leporolt, de ódivatú ízét, meg a frissen vágott száradó fű illatát - és imádom az utcát, a temetőbe nyílón, ahol átjárunk, meg a nyaraló-szomszédokat, akikkel csak itt találkozunk, ma már csak pár évente, de együtt nőttünk fel, s ma én vigyázok annak a kisfiára, aki egykor énrám. És mindenki ismerte a nagyszüleimet, s most hogy öregszenek, jönnek a sztorik. Hogy hajanli 2-kor még préselték a szőlőt és nagyapám felrúgta az üvegdemizsont, és minden kifolyt. És mit csinált nagyanyám? nem lehetett elege? mit bírnak a nők? És van intrika és nagy, beszélgetős zabák. A vizet leginkább. Most is kiúsztam a belógó templomos félszigetecske nádján túlra és arra gondoltam, hogy isteni! és miért nincs itt az Anyám, aki szintén imádja? és mit élveznek ott a pocsoláyban a fürdőzők? meg hogy bírni fogom-e az idei Balaton-átúszást? De persze fogom! V is jól bírta a tempót. Megtanítottuk D-t kézenállni a vízben, amit fejenállásnak mondok, és fogtunk vagy 17 snecit! A tesóm is büszke lenne rám, biztos. Bár csak a zacskót tartottam. Egy gyerekkel horgászok és nem unom. Oké, vele is horgásztam. A tesómmal. Akkor mindig jó a kapás - én vagyok a szerencse sellőjük! Aztán V barátnőmmel kibeszéltük az egész rongyos életet meg a csillagokat - és nekünk jó lesz! Már most az. Volt nagy harmónia. Bár dolgoznom is kellett. De azt éjszaka, mert nappal a barátok és gyerekek és nyaralás. Tényleg meggylevest is főztem - a nyár illata! A kánikulában jól esett. Mint a Pomenade (így írják?) auraszómás illata, amit használtunk. Meg állítom helyre az egészségem cseppekkel. A nőiségem. Meg úgy probálom, hogy akkor most hogy is van - hol vannak a határok. Az én tűrőképességem határai. Ciki, de vannak. Muszály. Vihar is volt, meg záporok. Másztuk a Berzsenyi-kilátót. Nincs messze, csak 3km. Régen felfutottam. Ma sétáltunk. A szúnyogok is megkóstoltak. Mi meg ittunk. Aí barátnőm kedvencét, Becherovkát, és búzasört. Amíg L, a férje vacsit sütött nekünk, én a gyerekkel trambulinoztam . Az milyen király! V pedig becsomagolt Rákot játszott vele. Imádtuk. Olyat játszottunk, mint már régen nem! Hogy mi hogy bírtuk ezeket a kölköket a hétvégén - csupa kisfiúk, és nagyon kedvesek, okosak, és jófejek!
Ja, és tök jó lett a padlástér. Csak most láttam. B műve volt. Tehetséges. Bírom. Kár, hogy már nincsenek együtt. Az volt mindig a kedvenc helyem - ott lehetett olvasni és pucéran napozni reggelente! Most meg az én színeim is. Narancs. piros. sárga. Nap. A fészer lassan összedől. De a fű illata! Meg az esőé. És a zsivaly, ahogy távolodsz a parttól. Nem szeretem a tömeget, de idén azzal szórakoztunk, hogy a pasik hasának formáját tanulmányoztuk. L mondta, hogy ő sohasem kritizálta a faktoraimat, mikor mondtam, hogy meghízott (nagy ínyenc), viszont a kölök, a melleimet is faktornak nézte - jó, még csak három, de azért ezt ne nézze el! A faktoraim amúgy rendben - vannak. És még annyi minden volt. Nagy beszélgetések - hogy mi nők, mi lesz velünk, no meg a pasik, és az hogy, és a karrier, és a, és a. Mindez 6 napban. De kikapcsolt!

Tuesday, 15 July 2008

anti-K.A. klub

Ültünk a Víg Café-ban hárman, mert ott nincs – csak éjfélkor – záróra, de még utána is ülhetsz ott boldogan, és arra jutottunk, hogy itt az ideje, aznap este nagyon pörgősek és találékonyak voltunk, no meg spontának és vidámak, merthogy a hangulatunk kiváló volt, hogy megalapítjuk az anti-K.A. klubot. Ide nem értve a K.Á.-kat. Lesz egy klub, ahol ellenük szónokolhatunk.

AntiKA ugyanis az a személy, akit szeretünk, szerettünk, de szeretni nehezen fogunk, mert eljárt felette az idő. Itt az ideje, hogy felszámoljuk, befejezzük a vele való kapcsolatot. Vége. VÉGE. Mondanám, s ne keress! Majd én, ha egyszer. De nem, mégsem. Vége.

Wednesday, 9 July 2008

rövid haj

ma ideológiamentes megállapítást tettem, mármint hogy miért is van rövid hajam?
(amellett, hogy szerintem, jól áll, szexi és vidám és fiatalos és lendületes!)
arra jutottam, hogy a fürdőkád lefolyóból a hosszúhajat még gusztustalanabb lehet kitisztítani!

elég

mi van a szerelmen túl?
amikor már rég elmúlt, és amikor azt érzed, ha hív, hogy fáraszt...
és már nem akarod megoldani (meghallgatni sem!?) az Ő problémáit, hisz vannak sajátjaid :)
és különben is ugyanazt mondod, mert nem tudsz mást
- ki tud-e lépni az ember önmagából, s "új szemmel nézni a régi képre"?
ez mennyi idő? hol az új kép?
új kép kell!!!
és hol van az rám írva, hogy lélek-ápoló? (ez szép)
és segíts(ég)!!
Az ember - mint mindig az ember önmaga - érdekel , de épp túl súlyos...
nem bírom emelni.
már rég. lent hagyom.
ha már. rég.

ismét fodor ákos haikukat olvasgatok meg élek

Monday, 7 July 2008

Debrecen (HU)

„Debrecenbe kéne menni,
pulykakakast kéne venni…”

(We should go to Debrecen,
to buy a turkey there...)

goes the Hungarian children’s rhyme… and so did we this weekend!

The aim was to see the exhibition of Aba Novák as it closes today (last minute trip), plus to see a bit of Debrecen as well, as it has been quite a while since I have last been there. I still love the atmosphere of that town – a very imposing Protestant church on the Main square!! Where the pedestrian area start and where the tram runs also through… one tram line across the town from the railway station till the loop around the forest and the spas and the university. No.1.

We have also enjoyed the wellness area of the famous Aranybika (golden bull) Hotel with the painted frescos (and a combination with socialist architecture), but then returned to the other side of the square – and on our way we promenaded across the Debrecen Civis Korzó (Prom) where there is a set of programmes in the coming weeks. The Magna Cum Laude concert attracted many locals and visitors to have a beer along!

The weather was not warm enough for the local open air pools, so we went for a walk in the Nagyerdő (like the ‘Hundred Acre Wood’ in Milne’s Winnie-the-Pooh) and shared a hut with the mosquitoes when it started raining! The area is a leisure time destination for all - lovely water lilies on the pond!

Also to have some sport activities in the weekend programme we have tried the tennis courts of the University – Debrecen is also a university town, and the oldest and nicest buildings usually host the faculties, even the gardens are worth a visit! –, it was just great to have a play especially that my friend C is an excellent player! (http://eng.debrecen.hu/)

On the way back we have discovered the new M3 Archeopark (www.m3archeopark.hu) that lies on the crossing of the highways M3 and M35, and is the first landscape history and archaeological leisure park. Should check out the 4th National Mother-in-Law Festival they organise next weekend!

Guillaume Aba Novák

His real name is Vilmos in Hungarian, but on the Certificate du Grand Prix de Paris in 1937 his name stands as Guillaume (should be William) that made me smile -- why cannot grand nations just learn to use, pronounce foreign names? I always wonder...

Anyhow, his exhibition in ModemArt in Debrecen (second biggest town in north-eastern Hungary) was a well-organised and thematically well-oriented representation of his works. I did enjoy it - especially that tickets could be purchased via the internet in advance and the museum itself is a comfortable modern place!

His talent was showed from different angles, the different periods, experiences and influences were thematically presented in an easily traceable way. The time of 1920-30 was just there and he was no different to his contemporaries... like Diego Rivera or other artists of the Montparnasse.

(my favourite picture: Vilmos Aba Novák : Nő kék kalapban / Woman in Blue Hat, c.1930. Ottó Herman Museum, Miskolc)
More pictures:

http://hungart.euroweb.hu/english/a/aba_nova/index.html