álmomban azt a feladatot kaptam, hogy magyarázzam el neki, hogy miért nem akar a felesége még gyereket, hogy miért előbbre való a karrierje, mint a gyerekvállalás. fura volt. 28 évesen én sem akartam. most pedig itt állok, s magyarázom, hogy ez így rendben van. én akarok gyereket. most. ha gondolja.
de miért neki?
az álmunkban mind magunk vagyunk - akkor most kinek? és mit magyarázok?
de miért neki?
az álmunkban mind magunk vagyunk - akkor most kinek? és mit magyarázok?
6 comments:
azért, mert annak szeretnél szülni, aki szintén akarja, és te már tudod, milyen az, ha a másik nem akarja.
... talán már képes vagy szembenézni a régi érzésekkel abból az időből... vagy itt az idő a szembenézésre... vagy valami ilyesmi
azért a rend kedvéért megjegyzem, hogy 28 évesen én sem akartam gyereket. ez közös döntés volt.
akinek az álomban magyaráznom kellett pedig teljesen más élethelyzetben van, ő azt nem érti, hogy a 30 körüli párja miért nem akar még gyereket. én a jelenkori történelem (folyamatok) fényében értem, hogy miért tartják fontosnak nők, hogy előbb legyen saját karrierjük és életük, s csak aztán szülnek, mert fontos az önértékelésükhöz ez a tapasztalat is :)
a szembenézés kapcsán inkább a "vagy valami ilyesmire" gyanakszom ;) szerintem nem szembenézni kell, hanem újra/átgondolni eddigi nézőpontokat, érzéseket, magatartásokat, és talán finomítani rajtuk, hisz változom/tam én is az elmúlt években (amiket a világ minden kincséért sem cserélnék el, mert végeredmányben jók voltak, és azoktól vagyok ilyen-olyan ember, amilyen :))
inkább az lepett meg, hogy az álmomban határozottam állítottam, hogy én akarok gyereket. most.
na, akkor most asszem itt tartok.
aha, értem :) V.
nálam is egy álommal kezdődött két éve, aztán most meg már itt van. pedig korábban egyáltalán nem hiányzott, most meg nem is értem, hogy miért kellett eddig várni.
jujj, ez zavaros, de úgyis érted... :)
Ez egy erdekes kerdes, persze, mint a nov. 8-i bejegyzesedben utaltal ra, 'minnel tavolabbrol nezzuk, annal, konnyebb altalanositani'. Azert most altalanositani fogok es termeszetesen egyenileg nezve lehetnek mas, mas okok is.
Az onertekeles, az emancipacio, a jelenlegi helyzet hozza, hogy sokaknak szukseges lehet a karrier. Ha sajat maga tapossa ki az ember az utat, akkor ez a tanulmanyok befejezese utan minimum 5-8-10 evig is eltarthat, mire egy normalisabb szintet eler az ember. Legalabbis a kornyezetemben a legtobb ember, akinel nem volt eros anyagi hatter indulaskor, ez kb. a 30-as evei elejen erett be.
A nok egyresze - velemenyem szerint - hajlamos elfelejteni, hogy 30 utan mar jellemzoen nem ok valasztanak. A szexben meg elofordul, de a csaladaladitasnal mar a kor elorehaladtaval egyre inkabb nem jellemzo. Reszben azert, mert az ertekesebb hasonlo korosztalybol mar sokan elfogytak, a masik, meg a huszonevesek mar 'konkurenciat' jelentenek.
Persze ezt a temat egy komplett szociologiai kerdoivvel, tanulmanyokkal ki lehetne reszletesen elemezni, de a harmincas evek kozepen levo cimboraim beszelgeteseibol es a nok folyamatos panaszkodasaibol ezeket szurom le.
Van meg nehany mas tarsadalmi tenyezo is, ami a csaladot, a huseget, a szeretetet, mint erteket hatterbe szoritja. Errol sokan ertekeztek mar es jonehany dologgal egyet is kell ertenem.
Meg annyi jutott eszembe, hogy az egyik cimboram szerint, azt a not, aki a harmincas evei kozeleben nem akar az illetotol gyereket, es nem tud jozan indokot mondani, azt ejteni kell, mert minden valoszinuseg szerint csak azert van az illetovel, hogy ne legyen egyedul, de meg mindig keresgel, mas faszikat is ki akar probalni. O biztos tudja, mert eddig egy mennyasszonyt es ket feleseget fogyasztott mar el. :) Az utobbinal is az ez volt a kritikus dolog, o akart, a no nem, pedig mar 36 eves.
Post a Comment