Biztos van valami a véletlenekben, különben nem ezt a szekrényt választom. Először is egy könnyen megjegyezhető számra vágytam, és nekem ez az. Aztán ért a meglepetés, hogy ott állt benne fekete filccel, kissé gyerekes írással és néhány virággal, hogy "Ez Norci szekrénye!". Én pedig idétlenül vigyorogtam, hogy ezJÓ! pont nekem való.
Azóta legalább hetente kétszer izgulok, hogy nehogy valaki kivegye az én, saját névre szóló szekrényemet az uszodában, és belepakoljon, mert akkor jegyezhetek meg egy újabb számot. Eddig még szerencsém volt, esténként már csak kevesen vagyunk, és bizonyára Norci eddigre már vagy otthon van, vagy bulizik valahol a városban, de a felirata mindig jókedvre derít.
No comments:
Post a Comment