ma jógán megint nem ment az egyensúly gyakorlat. nem mintha amúgy sokat gyakorolnám, de jobb lábon mindig nehezebb. pedig jó ideje pont az egyensúlyom megtalálását gyakorolom.
aztán vannak azok a napok, hetek, hónapok, amikor látszólag nem történik semmi, nincsenek nagy változások, csak hétköznapi rutin, ami azért eléggé pörget, el is fáradok, és próbálom kitalálni, hogy mi töltene, és teszem is, de mégis valami azért még letaglóz.
de akkor sem történik semmi.
várom a pillanatot, amikor majd fog.
néha már-már azt hiszem, hogy itt van. de mégsem. újból csak a jól bevált gyakorlatok.
a pillanat majd fog.
amúgy utazom. térben és időben is. változatos. amikor már azt hiszem, tudok dolgokat magamról, modhatnám (?), hogy ismerem magam, akkor meglepődöm. azon, ahogy reagálok. mintha késésben lennék. vagy sietek. nem jó az időzítés. másképp járok. az idő végül is egy relatív fogalom. azon töprengek, hogy mikor éri utol a lelkem a történéseket. és hogy mikor önazonos valaki. hogy az vagyok-e, vagy csak póz. melyik vagyok én. gyakorlom.
aztán vannak azok a napok, hetek, hónapok, amikor látszólag nem történik semmi, nincsenek nagy változások, csak hétköznapi rutin, ami azért eléggé pörget, el is fáradok, és próbálom kitalálni, hogy mi töltene, és teszem is, de mégis valami azért még letaglóz.
de akkor sem történik semmi.
várom a pillanatot, amikor majd fog.
néha már-már azt hiszem, hogy itt van. de mégsem. újból csak a jól bevált gyakorlatok.
a pillanat majd fog.
amúgy utazom. térben és időben is. változatos. amikor már azt hiszem, tudok dolgokat magamról, modhatnám (?), hogy ismerem magam, akkor meglepődöm. azon, ahogy reagálok. mintha késésben lennék. vagy sietek. nem jó az időzítés. másképp járok. az idő végül is egy relatív fogalom. azon töprengek, hogy mikor éri utol a lelkem a történéseket. és hogy mikor önazonos valaki. hogy az vagyok-e, vagy csak póz. melyik vagyok én. gyakorlom.
egyensúly.
No comments:
Post a Comment