a próbafülkében

- Aztán ki ne gyere addig, amíg meg nem találtad a hozzád illő darabot! - mondta a koktélját szürcsölve és nevetett. - Tudod olyan vagy most, mint aki a próbafülkében próbálgatja, hogy mi is illik hozzá. Ott állsz, az egyik cucc szűk, a másik bő, a csíkos jól állna, de az meg Neked nem tetszik, mert szerinted, nem áll jól a fazonja - pedig bomba vagy! Így próbálgatsz, mert magad sem tudod mit akarsz.
- Aha. Szóval, így látsz!? - tűnődött el a lány, hogy milyen pontosan leíró a hasonlat. Nem tudta, melyiket válassza, melyik tenné boldoggá.
- Ja, igen, és addig ki ne gyere a próbafülkédből, míg nem tudod, hogy kit akarsz! - tette hozzá egy bátorító mosollyal.

SZERELMEK
Vörös.
Kék - talán.
Narancssárga.
Fekete - néhol
Violet.
(1999)

mental transition

már megint csak egy év olvasásra vágyom, hogy legyen időm, hogy felzárkózzam magamhoz, hogy megemésszem, hogy illesszem a részeimet... annyi minden érdekel, hogy nem elég a jelenlegi létem - azon tanakodom magamban, hogy mások hogyan csinálják ezt? - miért kell mindig az a rangsorolás?? már gyerekként sem értettem, hogy két össze nem hasonlítható dolgot miért kell egymás mellé állítanom és döntenem, melyiket akarom, miért nem lehet mindkettőt, hármat, négyet, miért kell, hogy valami mindig fontosabb legyen és ezért azt akarjam.. inkább olyan ez, hogy miről tudok inkább lemondani..
arra is gondolok, hogy olyan jó lenne, ha valaki fogná a kezem és mondaná, hogy akkor most ezt, mert ez jó, jobb (?) neked... de ilyen már olyan régen nincs... magam találom ki, el, meg, esetleg nem.
jó lenne csak úgy napokig, hetekig, hónapokig csak úgy elmerülni újra az irodalomban, a filozófiában, a pszichológiában, az életben, akár alkotni is, miközben fogod a kezem, és szívből fecsegünk...

töltődünk.

hiányod megfogalmaz

évekig tépelődtem ezen a mondaton "hiányod megfogalmaz", aztán leesett újra. a múltkor egy szórakozóhelyen a női mosdóból kijövet. ittam már néhány pohárral és van egy szakmai kérdés is, ami mostanában beakadt. jó, több mint szakmai, de igyekszem a szakmai megközelítésére.

és ott egyszer csak úgy rámtört, hogy mi vagy ki az, ami hiányzik az életemből.. olyan kristálytiszta megvilágosodással. le kellett írnom, hogy örökre bevésődjön, mit jelent "a szív és az ész összhangja a vezetésben", az életben. hogy enélkül nem működnek rendszerek (nekem nem). hogy ennek megtapasztalása és együttes megélése mennyire fontos volt nekem, és hogy ennél kevesebbel nem tudom (nem akarom?) beérni ezután. ez persze lehet nagy kihívás a környezetemnek, főleg, ha nem volt ilyen élményük még az életben. nekem is kihívás, hogy meg tudom-e teremteni, s mennyi időt adok magamnak. és ha nem érem el, akkor hogyan és mikor lépek tovább.

megkönnyebbültem, hogy már nem feszít. hogy már nemcsak tudom, de érzem is.
megvan az igény és a cél is. akkor most (újra)próbálom teremteni.

nőnap másképp

életem legélvezetesebb nőnapi buliján jártam ma este. az LMP nőnapi partiján. örültem, hogy teremtettek alkalmat az ünneplésre, és hogy új tartalommal kívánták megtölteni ezt a estét. nagyon kellemes meglepetésekben volt részem: tetszett, hogy a párt női politikusai megmutatták magukat, hogy nekik mit jelent nőnek lenni, őket mi tölti, segíti munkájukban, a férfiak pedig beszéltek arról, hogy őket hogyan inspirálják a nők. ráadásul az egész műsor, mert a beszédek mellett volt ének, néptánc, irodalom, filozófia és végül koncert is, a párt tehetséges tagjainak előadásában került színre. és emellett a díszítés és a "batyus" büfé is kiváló volt. és a társaság is.

ez a nőnap így más lehetett. köszönöm.