Sunday, 30 May 2010

egyformák

egy chat-ből :
"- Nem vagyunk egyformák!
- De egyforma akarok lenni (értsd: mainstream), nem bírom a másságom! (értsd: hogy állandóan magyarázkodnom kell, hogy én mit hogyan értek, miért úgy viselkedem, mit szeretnék stb)"

szal írtó fárasztó az életem (nemcsak mostanában, de mostanában így érzem), mert nem ugyanabban a rendszerben gondolkodom (gondolkodom egyáltalán vagy csak érzek?), mint az emberek többsége, pedig annyira próbálok, de néha elszáll az agyam és csak a világfelforgató énem marad, no meg az intenzitásra való szükségem. néha arra gondolok, hogy az érzelmek intenzitása szükségszerűen csökken-e az életkor előrehaladtával, vagy csak hozzászokunk és ezért a további késztetés?

szellemi és fizikai vibrációs szintem az egekben - ezt én is nehezen viselem, hát még a környezetem! - lehet ezt valaha mederbe terelni?? kell-e??

Monday, 17 May 2010

státusz

fyi: azért nem írok hetek, hónapok óta, mert a remek körülményeim ellenére a frusztrációs indexem az egekben van. bár mit teszek, nem csökken (ergo nem a megfelelő dolgokat teszem), s már nagyon unom (magam). a környezetem halálra idegesít és a legtöbb energiámba az kerül, hogy ez ne látszódjék kifelé, hogy véletlenül se sértsek meg senkit.
biztos valami jó fog kisülni a végén, csak ki kell várjam. így sokat agyalok.

Thursday, 13 May 2010

egy email végén...

"Love them, when they don't deserve it, that is when they need it the most..."